Kovács Zoltán
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →
Részletek
kovacs-zoltan-1
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat.” Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik szoba műhely. A festészettel gyermekkorában kezdett foglalkozni, a többi idővel jött. „Az apám nagyon ügyes ember volt. Lehet, hogy tőle örököltem e képességet, ő avatott be a faragás titkaiba.” Eleinte számos kitűnő festőt imitált. Idővel azonban megtalálta a saját stílusát. Körülbelül háromszáz képet festett és több kiállítást is rendezett. Minden egyes festményében magát is elrejti.
Véletlenül jutott a bőrművességhez. “Örököltem egy pásztortáskát, s úgy gondoltam, hogy ezt is meg akarom tanulni. Kipróbáltam, azóta többet készítettem.” Azóta korszerűsítette a kézitáskái gyártását.
Alkalmazott technikái: faszobrászat, fafaragás, bőrművesség, festészet.
Baffy Lajos
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Részletek
baffy-lajos-1
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának” – fogalmazta meg Baffy Lajos.
Ulman Istvánt testvérének tekinti. „Van testvérem, de ő, mintha a második lenne. Jó ember, dolgos, ügyes kézműves. Csak rám néz, s én már tudom, mit akar, vagy fordítva. Együtt érzünk mindenben, legyen az munka, magyarság. A világban sem találhattam volna jobb munkatársat.”
Bračo Péter
Részletek
braco-peter-7
Autodidakta módon kezdett el foglalkozni a fafaragással, munka mellett. Fő tevékenységei körébe a paraszti kultúrában és a háztartásban használatos tárgyak faragása tartozik (pásztorbot, sárkaparó, mángorló).
Buják Vince
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →
Részletek
bujak-vince-2
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a “Kosárkötés hagyománya Tardoskedden” című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője a községben rendszeresen megrendezésre kerülő fafaragók találkozójának. Faragott alkotásai számtalan szlovákiai, magyarországi, erdélyi településen is megtalálhatók, de Olaszországban és Lengyelországban is áll emlékoszlopa. Munkája elismeréseként a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2006-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel, Tardoskedd Község képviselő testülete pedig Faludíjjal tüntette ki. 2010-ben Farnad díszpolgárává avatták. 2017-ben Polgármesteri Díjban részesült Tardoskedden, valamint a magyarországi Környén a “Partnerkapcsolatok díjat” a partnerkapcsolatok ápolása és fejlesztése területén kifejetett magas színvonalú, áldozatos munkájáért vehette át.