Ürge József

Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →

Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →
Részletek

urge-jozsef-somorja-nagypaka-babszem-janko-2019
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később a gépek használatát. Ez a tanulás a mai napig tart. A munkáimat sokáig nem mertem megmutatni senkinek, csak a családnak, majd bíztatásukra 2011-ben megrendeztem az első önálló kiállításomat. Nem sokkal ezután Somorján, Dunaszerdahelyen, majd pedig Nagymegyeren is kiállítást szerveztünk. Az alkotásaim megtalálhatók Magyarországon, Kanadában, Erdélyben, Csehországban és Ausztriában.
Szívesen járok szimpóziumokra, tanulás szempontjából voltam többször Szlovákiában ill. Morvaországban is.
Néha gyermekfoglalkozásokat is tartok táborokban.
Molnárné Muszka Monika

A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és...megnyit →

A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és...megnyit →
Részletek

muszka-monika-1
A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és Erős Istvánnétől.
A füleki Motolla Kézműves Baráti Körnek és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének vagyok tagja. Ha időm engedi, szívesen készítek aratókoszorúkat férjemmel. Ezek a koszorúk általában templomok – Borzova, Ipolyszakállos – aratási ünnepségek díszei. Alsó tagozatos pedagógusként működöm a Füleksávolyi Alapiskolán. Fonatok, kötözött csillagok és szalmával díszített tojások készítését játszóházak, falunapok és táborok alkalmával oktatom gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Anderko Andrea

A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival...megnyit →

A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival...megnyit →
Részletek

anderko-andrea-5
A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival rendszeresen vezet kézműves foglalkozásokat fesztiválokon, játszóházakban, táborokban, falunapokon és egyéb képzéseken.
László Ottó
Részletek

laszlo-otto-hanva (1)
Vasműves mester és kovács.
Fantáziadús, terveit bátran megvalósító vasművész. Keze alatt lágyan hajlik a vas s művészi formákat, alakzatokat ölt. A gömöri lankák, dombok virágai, ívei, népi motívumai köszönnek vissza műveiből. A Gömöri Kézművesek Társulása alapító tagja.
Lovász Viktória

Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával...megnyit →

Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával...megnyit →
Részletek

lovasz-viktoria-4
Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával és továbbadásával.
Kézműves technikái: hobbi méhész, mézkészítő, méhviaszgyertya készítő.
Kovács Zoltán

Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →

Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →
Részletek

kovacs-zoltan-1
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat.” Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik szoba műhely. A festészettel gyermekkorában kezdett foglalkozni, a többi idővel jött. „Az apám nagyon ügyes ember volt. Lehet, hogy tőle örököltem e képességet, ő avatott be a faragás titkaiba.” Eleinte számos kitűnő festőt imitált. Idővel azonban megtalálta a saját stílusát. Körülbelül háromszáz képet festett és több kiállítást is rendezett. Minden egyes festményében magát is elrejti.
Véletlenül jutott a bőrművességhez. „Örököltem egy pásztortáskát, s úgy gondoltam, hogy ezt is meg akarom tanulni. Kipróbáltam, azóta többet készítettem.” Azóta korszerűsítette a kézitáskái gyártását.
Alkalmazott technikái: faszobrászat, fafaragás, bőrművesség, festészet.
Angyal Réka
Részletek

angyal-reka-1
A Hagyományok Házában végeztem el a népi játszóházvezetői tanfolyamot. Gyerekeknek kézműves-foglalkozások keretében nyári táborokban szoktam foglalkozásokat tartani. Kézműves technikáim közé tartozik: csuhézás, gyékény, nemezelés, bőrözés, gyertyamártás, tojásfestés, fonalmunkák, rongybaba, apró hangszerek készítése.
Marosi Martina
Részletek

marosi-martina-1
A körömdíszítést tanfolyamon tanultam, a többi kézműves technikát pedig autodidakta módon sajátítottam el. Folyamatosan figyelemmel kísérem az új technikákat is úgy az interneten, mint kézműves táborokban.
Kézműves technikáim: hímzés, körömdíszítés, arcfestés, scrapbook (kreatív albumkészítés).
Varjú Tamás

FILOZÓFIA A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni...megnyit →

FILOZÓFIA A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni...megnyit →
Részletek

varju-tamas-1
FILOZÓFIA
A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni tervezésű termékeken dolgozva sok olyan megoldást kellett kipróbálnom, amelyek gyakran nagyon jó kihívások voltak.
KÜLDETÉS
Megpróbálom a magamat kézművesként megfogalmazni, és ennélfogva mottóm, hogy a kevesebb néha több. Próbálom megvalósítani az ősi kézműves technikákat és hagyományokat a munkámban, azt hiszem, ez az egyetlen módja annak, hogy a hagyományos technikákat folytassuk a következő generációk számára.
KÉSZSÉGEK
Jelenleg a munkámnak két fő kategóriája van:
1. Egyedi termékek a hagyományos és a modern stílus között.
2. A mai minimalizmus stílusát képviselő gyűjtemény. Ezekkel a gyűjteményekkel inkább Toszkána és Anglia nyersanyagát preferáltam. Minden termék kézzel készült.
Kopecsni Mikolt

Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (Népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon...megnyit →

Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (Népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon...megnyit →
Részletek

kopecsni-mikolt-7
Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (Népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon Gothárd Annától (Népi bútorfestő) Székelyudvarhelyről pedig a homoródalmásit. Iskolai tanulmányaim után Budapesten a Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájában két éves OKJ-s képzésen belül kosárfonó és fonott tárgy készítést tanultam. Majd később a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolán belül három éves népi festett bútor szakot is végeztem. Jelenleg a Barkóság központjaként ismert Gömörpéterfalán élek kis családommal. Hét éve foglalkozom a felvidéki minták festésével (komáromi, gömöri) újraélesztésével. Fontosnak tartom a bútorfestésben az önálló, tudatos motívum tervezést, annak jelentéstartalmát és olvashatóságát.
Kézműves technikái: alapozás, motívum tervezés, virágozás.
Mészáros Éva

A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →

A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
Részletek

meszaros-eva-1
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt.
Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt, bizsudivatot is befolyásoló makramé-kultusz arra ösztönzött, hogy a rusztikusabb, durvább fonalak helyett finomabb anyagokkal dolgozzak. Így találtam rá a vékonyabb len- és kenderzsineg-szálakra. Az ékszer-készítésnél ezekkel a szálakkal dolgozom. Úgynevezett mikro-makramé technikát alkalmazva aprólékos műveket kreálok.
1986-tól a Karvai Mezőgazdasági Középiskola kollégiumának nevelője, majd vezetője lettem, előtte a muzslai óvoda igazgatónője voltam. 2002-től a KORAVA Vidékfejlesztési és Kulturális Társulás alapító tagja voltam Karván, ahol 34 éve élek. Ennek a szervezetnek szívügye a kézműves technikák újraélesztése és megszerettetése. A KORAVA kézműves táborokban kezdtem oktatni makramézásra a fiatalabb nemzedéket, de a révkomáromi Selye János Egyetem által szervezett pedagógus továbbképzéseken is tanítottam már.
Gyakran hívnak meg kiállításokra, vásárokra külföldön és belföldön egyaránt.
A teljesség igénye nélkül pár magyarországi helyszín: Budapest, Esztergom, Tata, Nyúl, Velem, Lábatlan, Komárom, Neszmély, Leányvár, Kecskemét, Visegrád.
Szlovákiai helyszínek: Udvard, Nyitra, Mocs, Muzsla, Köbölkút, Érsekújvár, Lég, Kolon, Párkány, Nána, Izsa, Gúta, Karva, Búcs, Komárom, Martos, Zsolna, Dunaszerdahely.
Alkotásaimat viseli többek közt: Bauer Edit EP képviselő, Szvorák Katalin népdalénekes és Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő.
Első kiállításom Izsán nyilt meg 2008 augusztusában Szilva József festőművésszel, a második 2009-ben Virten, Czafrangó Szilvia festőművésszel.
Kézműves technikáim: körmönfonás és egyéb fonástechnika, zsinórszövés, makramé
Lesko Tamás

Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet,...megnyit →

Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet,...megnyit →
Részletek

lesko-tamas-1
Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet, a kardokat, a fegyvereket. Mindig azon agyaltam, hogyan lehetne ezeket a csudaszép dolgokat megcsinálni. Valahogy eképpen alakult ki a vas, és a vas megmunkálása iránti szeretet. Autószerelő és gépész a végzettségem, pedig kovács szerettem volna lenni. A dolog nem maradt annyiban, autodidakta módon kezdtem tanulni a kovácsolást. Szükség is volt erre, mert hadi hagyományőrzőként megtapasztaltam, milyen nehéz beszerezni a felszerelés egyes darabjait. Elkezdtük saját magunknak készíteni a nyílhegyeket, lándzsákat, késeket, sisakokat, pajzsokat és a többi apró kiegészítőt. Javarészt hagyományőrző barátaimnak csinálok középkori fegyvereket, tábori kellékeket, esetleg disz- vagy ajándéktárgyakat. Munkáim megidézik a középkori egyszerű emberek igényét, amikor nem a csillogás, hanem a használhatóság és az időtállóság volt a fontosabb. A kovácsolt kézműves termékekben pont az tetszik, ha látszik rajta a kalapácsütések nyoma. Minden egyes kalapácsütésben ott van tudás, a tapasztalat, a szakértelem és a hozzáértés, néha ott van a kudarc is, amiből szintén csak tanulhat az ember. Nagy öröm számomra, amikor kiszabadulok a mindennapi mókuskerékből és kalapácsot ragadhatok. Még nagyobb öröm, amikor gyermekeimen látom az érdeklődést valamilyen régi szakma iránt. Nagy felelősség a kézművesek számára, hogy azt a „tálentumot”, amit a jó Isten reánk bízott, azt ne hagyjuk elveszni, ne csak megtartsuk, hanem gyarapítsuk, átörökítsük.
Kobela Patrik
Részletek

kobela-patrik-mehesz-4
Gyermekkorom óta édesapám méhészetében segítettem, így természetes volt számomra, hogy én is őt kövessem, és a jövőben majd átvegyem a méhészetét. Jelenleg 200 méhcsaládról gondoskodunk a Losonci járásban, és igyekszünk a környék lakosainak jó minőségű felvidéki magyar mézet biztosítani.
Benkoné Horkay Tünde

A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba....megnyit →

A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba....megnyit →
Részletek

benko-horkay-tunde-1
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba. Ennek érdekében a Motolla KBK tagjaival rendszeresen vezet kézműves foglalkozásokat fesztiválokon, táborokban és egyéb képzéseken. Húsz éve folyamatosan vezet kézműves szakkört a munkahelyén.
Több mesterségbe is volt alkalma belekóstolni a Gébárti Kézműves Házban. Tudását játszóházak, táborok alkalmával oktatja is gyermekeknek pl.: mézeskalács díszítés, hímzés, gyékény- és csuhé tárgyak, játékok készítése, nemezelés, gyertyamártás, batikolás, szövés kereten, agyagozás.
Fő alkotási területei:
– Tojásírás – viaszos batik technikával, hagyományos mintakincs felhasználásával írja a tojásokat, melyeket természetes festékekkel fest meg. Mestere Bércziné Szendrő Csilla, a Népművészet Mestere
– Gyöngyfűzés – hagyományos népi ékszereket, nyakékeket, valamint modernebb gyöngyékszereket készít. Mesterei: Kocsisné Koszorús Anikó, Deák Zsófi, Szupper Kriszta, a Népművészet Ifjú Mestere.
Albert István

Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki. A késkészítésen belül a magasabb...megnyit →

Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki. A késkészítésen belül a magasabb...megnyit →
Részletek

fulek-keses-10
Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki.
A késkészítésen belül a magasabb kategóriájú késekkel foglalkozom, mint: díszített művész kések (Art knife), befektetési kések. Az általam készített termékekhez a legjobb acélokat és markolat anyagokat használom, mindent ami a világon bárhol fellelhető. Gyakori a nemesfémek (arany, platina, ezüst) használata, de a fél-drága és drágakövek is gyakran kerülnek a kezeim közé. Jobbára egyedi megrendeléseken dolgozom, nem ritkán több száz órát is. A munkáim a világ számos országában fellelhetők magángyűjteményekben. Igyekszem minden igényt kielégíteni. Az általam használt technikák ritkasága miatt nagy a kereslet a munkám iránt. A késeimet relief mély-vésetekkel, acél faragásokkal, 3D acélszobrokkal, csontfaragásokkal, scrimshaw-val (a csontvéset egy igényes formája), negatív scrimshaw-val, bulinóval (az acélvéset bonyolultabb technikája) díszítem.
2000-ben voltam az első nemzetközi késkiállításon, azóta évente 3-4 kiállításon veszek részt a világ több országában. Az elért címek felsorolása hosszadalmas lenne, mert több mint 40 alkalommal nyertem el az értékelő szakemberek elismerését szerte a nagyvilágban. 2007-ben a késem az ,”Év kése 2007″ címet nyerte el, 3-szor nyertem el a Kassai US Steel fődíját, ezenkívül többször: A kiállítás legjobbja (Best in Show), Legjobb Design, Legjobb vésnök, stb.
Tagja vagyok a Szlovákiai Késkészítők Céhjének (SAN), az Amerikai Egyedi késesek szövetségének (Custom Knife Collectors Association). Minden általam készített termékhez saját garancialevelet (Certifikat of Originality) adok, és egy céheset (SAN). Mindkettő garancia az anyagokra és az elkészítésre.
Benko Pál

A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít. Fő alkotási területei: Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas)...megnyit →

A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít. Fő alkotási területei: Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas)...megnyit →
Részletek

benko-pal-fulek
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít.
Fő alkotási területei:
Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas) és Badin Ádám Meseszínháza részére kasbábokat. Mestere Kovács Tibor.
Kabak- és lopótök díszítése: hagyományos karcolással tökedényeket, kulacsot és lopót díszít. Mestere Konrád Lajos.
Vert- és rececsipke: Főleg gömöri csipkével foglalkozik, hagyományos lakás – és szakrális textíliákat készít, javarészt rekonstruált minták szerint. Mestere Takács Zsuzsánna.
Bútor- és mennyezetkazetta festés: Gyerekfoglalkozások alkalmával a festés alapjait oktatja. A zempléni református templom karzatkazettáit festette meg, és alkotótársaival együtt a ceglédberceli református templom mennyezetkazettáinak elkészítésében vett részt.
Mestere Gaál János és sokat köszönhet Ament Évának, Bárdos Julinak, Budai Cz. Katának és Gelsei Sándornak.
Baffy Lajos

Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →

Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Részletek

baffy-lajos-1
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának” – fogalmazta meg Baffy Lajos.
Ulman Istvánt testvérének tekinti. „Van testvérem, de ő, mintha a második lenne. Jó ember, dolgos, ügyes kézműves. Csak rám néz, s én már tudom, mit akar, vagy fordítva. Együtt érzünk mindenben, legyen az munka, magyarság. A világban sem találhattam volna jobb munkatársat.”
Slíž Róbert

Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába. Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam...megnyit →

Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába. Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam...megnyit →
Részletek

sliz-robert-harangonto-7
Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába.
Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam a tornyokba, ahol képi dokumentációt készítettem róluk, rögzítettem a hangjukat. Tizenöt évesen elhatároztam, hogy megpróbálok elkészíteni egy saját harangot. Információgyűjtésbe kezdtem, hogy hogyan is fogjak hozzá. 2013-ban, az alapiskola elvégzése után nekifogtam az öntőforma megszerkesztéséhez. A gyártáshoz a középkori, tradicionális technológiát vettem alapul, miszerint a formák agyag, lótrágya, homok és számos más összetevő keverékéből készülnek. Ebből a keverékből készül a háromrészes forma, amit a mag, az álharang és a köpeny alkot.
Abban az időben ez volt számomra a legjobban alkalmazható, így legvonzóbb eljárás. A legnagyobb fejtörést a keverék összetevőinek a helyes aránya okozta, hogy az ne repedezzen, és tökéletesen sima legyen. Az első forma elkészítése nagyjából egy évig tartott, majd a harangot Farkas Gábor öntőmester segítségével öntöttük ki Borzován. A végeredmény sajnos nem volt sikeres. Újabb két év próbálkozás és tanulás következett a helyes receptúra kifejlesztéséhez és a fém megmunkálásához. 2015 nyarán felépítettem saját kemencémet, amelyben sikerült bronzot olvasztanom, majd 2015 novemberében kiöntöttem első három kisharangomat. Azóta több mint húsz eredményes harangöntésen vagyok túl.
Annak ellenére, hogy manapság léteznek egyszerűbb és modernebb technológiák is, nem kívánok felhagyni a hagyományos harangöntés módszerével. Számomra nem létezik jobb eljárás attól, amit az őseink hagytak ránk. Az évek során, amiket ennek a mesterség elsajátításának szenteltem, megtanultam, hogy mennyire fontos minden egyes részlet a tökéletes eredmény elérése érdekében. A hibátlan forma és felszín épp olyan fontosak, mint a hangzás, hiszen a harang végül mindenekelőtt egy zenei hangszer.
A harangok akár évszázadokon keresztül is működnek, valami, amit itthagyunk az utánunk következő generációk számára. Éppen ezért úgy gondolom, nem az számít, hogy milyen gyorsan készítem el a harangjaimat. Legyen az pár nap, vagy akár pár hónap, mindig a végeredmény a fontos.
A harangöntés mesterségét továbbra is szeretném művelni, tökéletesíteni, műveimnek számát növelni. Jövőbeli célom egy saját műhely berendezése, ahol egész évben munkálkodhatok, nagyobb méretű harangok készítésén is dolgozhatok.
Kézműves technikáim: fémöntés, agyag öntőforma készítés (középkori technológia), viaszveszejtéses öntés, kovácsolás.
Simon Anikó

Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a...megnyit →

Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a...megnyit →
Részletek

simon-aniko-dsz (1)
Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a színes üveglapokra került az üvegfesték, melyet ki is kellett égetni, hiszen évszázadokig kellett kiállniuk az időjárás viszontagságait, az erős napsütést. Az így elkészült színes üveglapokat ólommal illesztették össze. Az általam használt üvegfesték is kiégethető, de mivel beltéri használatra készülnek alkotásaim, én nem égetem ki őket. Nem ólommal keretezem, hanem festményként fakeretbe kerülnek. Számos egyéni kiállításon mutattam már be alkotásaimat: Dunaszerdahelyen, Komáromban, Párkányban, Somorján, Esztergomban. A Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének tagjaként több csoportos kiállításon is szerepeltek festményeim.
Különféle kulturális rendezvényeken kézműves foglalkozást vállalok, természetesen üvegfestést.
Ádám Veronika

Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán...megnyit →

Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán...megnyit →
Részletek

adam-veronika-almagy-1
Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán önmaga.
A tornaljai mezőgazdasági középiskolát, amelynek könyvelői szakán végzett, a megfelelő szaktudás átadása mellett a magyarság szellemiségének ápolása is jellemezte. Ebben az időszakban nagyon sok vers- és prózamondó versenyen vett részt, a kassai Kazinczy-napokon pedig újságírói díjban részesült. Akkoriban úgy gondolta, irodalommal, történelemmel, tehát a magyar nemzetiségével összefüggő pálya vár rá. A sorsa másképp alakult, húsz évig a banki szektorban dolgozott. Szerette a munkáját, de gondolatai másfelé jártak. Szerette volna a környezete szokásait, a magyar hagyományokat népszerűsíteni és átadni a fiataloknak: „A megoldás az orrom előtt volt. Nagyon szerettem alkotni, már gyerekkoromban is sokszor díszítettem a ruháimat hímzéssekkel, mindig is tetszettek a színes virágok. Ezekben a munkálatokban lelkes segítőre találtam az édesanyámban. A hímzés és a kézimunka szeretetét neki köszönhetem, tőle tanultam mindent. A hímzést, kötést, varrást, kreativitást és szépérzéket. Innen már egyszerű volt megfogalmazni mit is szeretnék csinálni és miért. A hímzésen keresztül szeretném megmutatni, kifejezni, hogy mennyire gazdag, mennyire szép, mennyire viselhető, szerethető, egyedi és igényes a magyar népi hímzés.”
Eldöntötte, hogy napi szinten a magyar népi hímzéssel szeretne foglalkozni. 2015. január 1-én egyéni vállalkozást indított Angel Art néven, amit ma már csak Angyalműhelyként emlegetnek. Kezdetben a kalocsai virágok motívumrendszeréhez nyúlt, majd a matyó hímzés elemeit mutatta meg a munkáiban. Az idő előrehaladtával azonban egyre jobban érdekelte a palóc és a gömöri minták története, formája. Ma már a világ minden táján megjelennek a munkái. Felvidéki óra ketyeg Ausztráliában, matyó óra mutatja az időt Isztambulban, népi hímzésű pólói, blúzai kedvesek Angliában, Svédországban, Amerikában, Kanadában, Mexicóban. Saját tervezésű termékei, a nemzeti színekben pompázó kalocsai mintákból alkotott „magyar kéz” és „magyar gitár” is nagyon népszerűek.
Célja, hogy a népi hímzést kicsit újra gondolva megjelenítse a napi viseletben, hogy viselhetővé, népszerűvé tegye a mai modern ruhadarabokon. Ezért azon dolgozik, hogy a fiatalabb korosztály is megismerhesse ezeket a motívumokat, ezzel is erősödjön bennük a nemzeti identitástudat. Szeretné látni, hogy a fiatalok szeretik, tovább viszik, büszkén viselik elődeik hímzésmintáit.
„Úgy érzem fontos és kötelességünk is, hogy folyamatosan fenn tartsuk őseink hagyományait, szokásait és kultúráját. Ebben a tarka világban, ahol több ezer kilométert órák alatt meg lehet tenni, ahol pár nap alatt különböző kultúrákba, országokba, emberek közé lehet kerülni, nagyon fontos, hogy tudjuk és megmutassuk, hová tartozunk. Gyökér nélkül gyenge még egy fűszál is, nemhogy egy ember. Ebben a szellemben készítem a palóc mintás ruhadarabokat, tarisznyákat és használati tárgyakat, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.”
Távlati céljai között szerepel:
– további palóc minták kutatása és felfedezése, valamint ezek beiktatása a munkáiba,
– olyan használati tárgyak készítése, amelyek igényes kiegészítői lehetnek minden háztartásnak,
– megismerni a gömöri hímzés technikáját, mert helyileg ez áll a legközelebb kulturális örökségünkhöz,
– egy palóc viseletekből álló kollekció megalkotása, ahol a régi viseleteket modernebb szabásformában mutatná be, ragaszkodva a minták eredetiségéhez,
– végül a megszerzett tudását szívesen átadná a gyerekeknek iskolai szakkörökön vagy más rendezvényeken keresztül.
Szitás Henrietta

Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia...megnyit →

Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia...megnyit →
Részletek

szitas-henrietta-kezmuves-tus
Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia készítés fortélyaihoz. Alkotásaim az agyag kézzel formázásával jönnek létre, hangsúlyt helyezve a díszítési technikára és a színes formavilágra. Munkáim között egyaránt találhatók használati tárgyak, dísztárgyak és ékszerek, amikre a szecessziós stílusirányzat jellemző, mint például a természetes formák leegyszerűsítése, növényi vagy hullámzó ornamentika sorolható.
Tagja vagyok a Gömöri Kézmüvesek Társulásának.
Közös kiállítások színhelyei: 2001, 2002 – Kassa
2003 – Kassa – Saca
2004 – Rozsnyó
2009 – Tiszaújváros
2010 – Szepsi és Budapest
2011 – Budapest
2012 – Tálya
2013 – Budapest
2014 – Szepsi
Önálló tárlatom színhelyei:
2002 – Torna
2006 – Torna, Hídvégardó
2011 és 2012-ben a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ által hirdetett versenyen díjat kaptam a kerámia kategóriában.
Bodó Sándor

A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →

A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
Részletek

bodo-sandor-somorja (1)
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől – Janka Menkynová művész ösztönzésére – az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie, hogy a bronzöntést válassza, vagy dolgozzon egy gyárban, rövid idő alatt kertjében, Pozsonyban, létrehozta saját műhelyét. Saját kemencét, öntőformákat készíttett, és fél év után leadta az ÚĽUV-nak (Ústredie ľudovej umeleckej výroby – Népművészeti termékek központja) harangjai első kollekcióját. Tudását az öntőmesterekkel folytatott konzultációk és a szakirodalom tanulmányozása során bővítette, de idővel a saját gyakorlata erősítette. Korábban a harangok és csörgők előállítása mellett medálok, népművészeti ruhagombok gyártásával is foglalkozott. A népi termékek készítése mellett restaurátorok és gyűjtők részére történelmi objektumok másolatait is készíti.
Bronzöntéssel 1980 óta folyamatosan foglalkozik. Mint mondja, a bronzöntés a hobbija. Reggelente csak arra várt, mikor telik le a munka, és mehet a műhelyébe. Az eszterga készítésénél testvére segített neki, a kisebb harangokat (3 kg) dolgozza fel rajta. Nagyobb harangokat is készít, amelyeknél a precíz öntésre ügyel, hogy a harang felületét csak tisztítani kelljen. A kiöntött termék felületi kezelését a legnehezebb munkának tartja.
2000-ben az ÚĽUV és a Kulturális Minisztérium közös díját – a Népművészet Mestere díjat – nyerte el.
Ulman István

A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →

A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
Részletek

ulman-istvan-fafarago (1)
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni.
Fával is kicsi kora óta dolgozik, így belefogott a faragásba. Kezdetben saját készítésű szerszámokkal, a maga kárán tanult meg bánni a fával. A gombaszögi táborokban már elhivatott társakkal folytatta a munkát. Autodidakta módon tanultak.
Az első nagyobb, megrendelésre készült munkáját Löffler Bélának köszönheti. A svedléri templomból a rozsnyói bányamúzeumba került, a bányászat csínját-bínját megmutató paraszt barokk oltárnak kellett elkészítenie a másolatát. Akkor már tudta, a fával való munka egy életre szól.
Ulman István csoportos és egyéni kiállításokon 1973-tól van jelen. Az eltelt évtizedek alatt számtalan tárlaton csodálhatták munkáit, de ő inkább azt szereti, ha szabadtéren láthatóak.
Bár mezőgazdász a tanult szakmája, mindig rajzolt. A változások után neki fogott vállalkozni, kultúrával, a Krajcár Könyvesbolttal és lapterjesztőként.
Igazi sorsfordulót a millecentenárium éve jelentette életében, 1996-ban. Ekkor faragták Ibrányban, Várhosszúrét testvértelepülésén a honfoglalási emlékművet. „Jó sorsom húsz éve összehozott Baffi Lajossal, akivel azóta is együtt faragunk. Hangos szó, vita sose volt köztünk, pedig írás, szerződés vagy ilyesmi sincs arról, hogy együtt dolgoznánk. A kapukon, emlékműveken, templomokon, bútorokon kívül tetőfelújításokkal is foglalkozunk.“
Amióta mívesebbnél mívesebb munkákat adnak ki a kezük alól, nem kell megrendeléseket keresniük. Jó munkájuk híre messzi vidékekre eljutott, ennek hála, sok helyen dolgozhattak.
A füleki református templom, Szepsiben a katolikus templom néhány berendezési tárgya, képkerete, Várhosszúrét kopjafái, Hárskút, Jólész, Ibrány, Szepsi, Jászó, Királyhelmec, Tornalja. Saját motívumvilágot találtak ki, szkíta, perzsa meg gömöri, erdélyi mintakincsből ötvözött saját világot faragnak.
Ulman István és munkatársai munkáját az egyediség, a mívesség, az odafigyelés, a befektetett munka, és sajátságos szellemiség jellemzi. Talán a legjobban a becsület, a mesterségbeli legjobb tudás, az elhivatottság arányos keverékéről beszélhetnénk, olyan keménységről, határozottságról, állhatatosságról – egy olyan gömöri magyar életérzésről, amit nem mindenki ért meg azonnal.
Példaképei Koós Károly, aki a jólétért meg a sikerért nem hagyta el a szülőföldjét, maradt Erdélyben. Másik nagy példaképe Makovecz Imre, ahogy ő tisztelte a fát meg az ősi motívumokat, az neki életre szóló megerősítés. Nagykaposi tanára, Jakab Sándor, aki a hatvanas években beoltotta őt a magyar nyelv és kultúra szeretetével.
Majoros Jácint

Családi méhészetünk gyökerei mintegy 150 évre vezethetőek vissza. Az 1902-ben született dédapám, Viczén Ignác édesapjától sajátította el a kasos méhészkedés rejtelmeit, a méhek szeretetét. Én nagyszüleim révén kerültem kapcsolatba a méhekkel, nagyapám, Viczén István, aki elismert méhész szakoktató volt, teremtette meg a mai méhészetünk alapjait. Gyerekkoromtól...megnyit →

Családi méhészetünk gyökerei mintegy 150 évre vezethetőek vissza. Az 1902-ben született dédapám, Viczén Ignác édesapjától sajátította el a kasos méhészkedés rejtelmeit, a méhek szeretetét. Én nagyszüleim révén kerültem kapcsolatba a méhekkel, nagyapám, Viczén István, aki elismert méhész szakoktató volt, teremtette meg a mai méhészetünk alapjait. Gyerekkoromtól...megnyit →
Részletek

majoros-jacint-mehesz-2
Családi méhészetünk gyökerei mintegy 150 évre vezethetőek vissza. Az 1902-ben született dédapám, Viczén Ignác édesapjától sajátította el a kasos méhészkedés rejtelmeit, a méhek szeretetét. Én nagyszüleim révén kerültem kapcsolatba a méhekkel, nagyapám, Viczén István, aki elismert méhész szakoktató volt, teremtette meg a mai méhészetünk alapjait. Gyerekkoromtól látogatója voltam a családi méhészetnek, s próbáltam elsajátítani e csodálatos tudomány különféle nehézségeit. Jó pár éve már, hogy igyekszem a legmagasabb szinten végezni e tevékenységet, amelynek eredménye egy több telephelyből álló, közel kétszáz méhcsaláddal rendelkező farm kiépítése.
Ma már korszerű technológiával termelünk fajtamézeket, és állítunk elő különböző kézműves és gyógyító termékeket.
2012-ben megkaptuk a „Kiváló Szlovák méz” termékvédjegy használatát, amelyet 2014-ben a Gömöri regionális termékvédjegy használatának megszerzése követett.
Lukács János

1952-ben születtem, aktívan szobrászattal néhány éve foglalkozom. Emlékművek építésével a kilencvenes évek elejétől. A művészettel gyerekkorom óta kapcsolatban vagyok szüleim által. Édesapám szintén szobrászkodott, amikor ideje engedte. A szobrászat alapjait tőle sajátítottam el beleértve az öntéstechnikákat is. Gyerekkoromban gyakran megfordultam Löffler Béla szobrászművész alkotóműhelyében,...megnyit →

1952-ben születtem, aktívan szobrászattal néhány éve foglalkozom. Emlékművek építésével a kilencvenes évek elejétől. A művészettel gyerekkorom óta kapcsolatban vagyok szüleim által. Édesapám szintén szobrászkodott, amikor ideje engedte. A szobrászat alapjait tőle sajátítottam el beleértve az öntéstechnikákat is. Gyerekkoromban gyakran megfordultam Löffler Béla szobrászművész alkotóműhelyében,...megnyit →
Részletek

15338826_1340847055934453_8865121867130924186_n
1952-ben születtem, aktívan szobrászattal néhány éve foglalkozom. Emlékművek építésével a kilencvenes évek elejétől. A művészettel gyerekkorom óta kapcsolatban vagyok szüleim által. Édesapám szintén szobrászkodott, amikor ideje engedte.
A szobrászat alapjait tőle sajátítottam el beleértve az öntéstechnikákat is. Gyerekkoromban gyakran megfordultam Löffler Béla szobrászművész alkotóműhelyében, mivel édesapám személyes jó barátja volt. Ennek ellenére megtagadta, hogy tanítson engemet.
A rajzolás örömét édesanyámnak köszönhetem, aki rengeteget festett. Eljártam vele a rajzkörre, ami az ötvenes években működött Dr. Szamuelisz festő vezetésével, Szepsiben. Az alkotókészségemet először a kőfaragó szakmámmal kapcsolatban kezdtem használni. Ezek főleg a háborús emlékművek voltak mint pl. a komáróci, somodi, vendégi, horváti, buzitai stb. emlékművek.
Az első köztéri szoborportréval kombinált emléktáblám Rácz Olivér író és költő emlékére készült, a Kassai Márai Sándor általános és középiskola falán látható.
Szintén szoborportré és emléktábla a Szepsi Csemadok felkérésére készült. Ez a Fábry Zoltán emlékmű Csemadok Szepsi székházfalát díszíti.
Palencsár Magdolna

Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →

Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →
Részletek

palencsar-magdolna-1
Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja volt, és ahol közelebbről is megismerkedtem Béla bácsi munkásságával. Az ő szobrászművei is vágyat ébresztettek bennem, hogy egyszer majd én is szobrászattal foglalkozzak.
Az első eredményeket mégis 50 éves koromban értem el, amikor a fiam megajándékozott egy faragókészlettel. Főleg szobrokat és domborműveket készítek. Az első kültéri szobrom a szülőfalumban, Restén van felállítva.
2006-tól tagja vagyok a Gömöri Kézművesek Társulásának.
Borsodi Valéria
Részletek

borsodi-valeria-kosarfono-2
A kosárfonást 2001-2003-ban tanultam Budapesten az akkori Esély Alapítvány Kézműves és Szolgáltató Szakiskola kosárfonó műhelyében. 2002-től a Gömöri Kézművesek Társulása tagjaként tevékenykedem. Kézműves gyerektáborokat, kézműves vásárokat, játszóházakat, felnőttképzéseket szervezünk.
Rigó Béla

1974. április 17-én, Losoncon, egy felvidéki magyar család gyermekeként láttam meg a napvilágot. Még nem töltöttem be a három évet, amikor szüleim elváltak, és válás után anyukám szülőfalujába, Jabloncára költöztem anyukámmal és kétéves Tamás öcsémmel. Alapfokú és középfokú iskolai tanulmányaimat magyarul Rozsnyón fejeztem be....megnyit →

1974. április 17-én, Losoncon, egy felvidéki magyar család gyermekeként láttam meg a napvilágot. Még nem töltöttem be a három évet, amikor szüleim elváltak, és válás után anyukám szülőfalujába, Jabloncára költöztem anyukámmal és kétéves Tamás öcsémmel. Alapfokú és középfokú iskolai tanulmányaimat magyarul Rozsnyón fejeztem be....megnyit →
Részletek

rigo-bela-2
1974. április 17-én, Losoncon, egy felvidéki magyar család gyermekeként láttam meg a napvilágot. Még nem töltöttem be a három évet, amikor szüleim elváltak, és válás után anyukám szülőfalujába, Jabloncára költöztem anyukámmal és kétéves Tamás öcsémmel. Alapfokú és középfokú iskolai tanulmányaimat magyarul Rozsnyón fejeztem be. A népi kézművesség első élményeit anyukám szülei mellett élhettem át. Téli estéken a kályha melege mellett nagyapám hagyományos vesszőkből kosarakat készített, nagymamám pokrócot szőtt, csuhéból (kukoricalevél) pedig táskákat, lábtörlőket font. Munkájuk közben régi emlékek, elbeszélések elevenedtek meg, melyek lassan belém ivódtak, kíváncsivá tettek. Megszerettem az egyszerű, de csodás parasztvilágot, a kézművességet, és követője lettem. Kosárfonás mellett, gyékényből és csuhéból is készítek különböző tárgyakat. Ezeknek a tárgyaknak az elkészítését tiszta kézből tanultam, így mindig ügyelek arra, hogy az elkészült munkáim a gömöri vidék egyszerű vonásait hordozzák. Használati tárgyakon kívül (szedőkosár, csuhétáska, kis tartó kosarak, alátétek, szakajtók) figurális gyermekjátékokat is készítek. Ezek legtöbbje saját kreatív ötleteimből erednek. (kígyó, gyík, madárka, pillangó, kabóca, szöcske, csiga, lovacska, pók stb.) Több, mint tizenhárom éve kézműveskedek, és gyermektáborokban oktatom a népművészet hagyományait, valamint gyűjtöm a népi történeteket, meséket. A lassan eltűnő parasztházak az átalakuló, természetességét elveszítő falucsücskök ceruzarajzaimban élnek tovább. Jelenleg a Gömöri Kézműves Társaság tagja és munkatársa vagyok, amely Várhosszúréten működik. Rendezvények, kiállítások tanúskodnak tetteinkről, akaratunkról, mellyel megőrizzük múltunk, a gömöri parasztvilág hagyatékát, munkáinak szépségét, értékét.