Hencz Szabolcs
Több mint 10 éve kezdtem el szabadidős tevékenységként faragni, amit autodidakta módon sajátítottam el. A munkámhoz jó minőségű fanyelű, acél pengéjű eszközöket és szerszámokat használok. Az alapanyagot fafeldolgozó műhelyből szerzem be. A munkáimat tölgyfából, akácból és hársfából készítem. Megrendelőim általában magánemberek, de önkormányzatoktól is kaptam...megnyit →
Több mint 10 éve kezdtem el szabadidős tevékenységként faragni, amit autodidakta módon sajátítottam el. A munkámhoz jó minőségű fanyelű, acél pengéjű eszközöket és szerszámokat használok. Az alapanyagot fafeldolgozó műhelyből szerzem be. A munkáimat tölgyfából, akácból és hársfából készítem. Megrendelőim általában magánemberek, de önkormányzatoktól is kaptam...megnyit →
Részletek
hencz-szabolcs-1
Több mint 10 éve kezdtem el szabadidős tevékenységként faragni, amit autodidakta módon sajátítottam el. A munkámhoz jó minőségű
fanyelű, acél pengéjű eszközöket és szerszámokat használok. Az alapanyagot fafeldolgozó műhelyből szerzem be. A munkáimat
tölgyfából, akácból és hársfából készítem. Megrendelőim általában magánemberek, de önkormányzatoktól is kaptam már megrendelést. A munkafolyamat a megrendelés után a tervek elkészítésével veszi kezdetét, amit a vevővel közösen átnézek, és annak igényei szerint átdolgozom a rajzokat. A tényleges szakmai munka csak a vázlat alapanyagra történő felvázolása után veszi kezdetét. Munkáim között szerepelnek címerek, hirdető táblák, kopjafák, ajtóborítások, házszám- és utcanév táblák is. Számomra a legnagyobb kihívást egy székely kapu elkészítése jelentette, ami méltó helyére, Erdélybe került. Szlovákia és Magyarország több községében is megtalálhatók a munkáim. Hetényben két általam készített kopjafa áll. A borházsoron több pince bejáratát is az általam készített faragott névtáblák ékesítik. Hetény község önkormányzata 2016-ban avatta fel a községi hivatal előtt lévő emlékparkban az általam készített Születésfát, amelyre minden évben új „falevél“ kerül. Az előző naptári évben született hetényi gyerekek neve. A Tarczy Lajos alapiskola előterében került felavatásra a Tarczy családfa 2021-ben, 2022-ben pedig a Tarczy családi címer szintén az iskola előterének falán.
Munkáim a ház mögötti faragó műhelyben készülnek.
hencz-szabolcs-7
hencz-szabolcs-6
hencz-szabolcs-5
hencz-szabolcs-4
hencz-szabolcs-3
hencz-szabolcs-2
Baffy Lajos
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Részletek
baffy-lajos-1
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának” – fogalmazta meg Baffy Lajos.
Ulman Istvánt testvérének tekinti. „Van testvérem, de ő, mintha a második lenne. Jó ember, dolgos, ügyes kézműves. Csak rám néz, s én már tudom, mit akar, vagy fordítva. Együtt érzünk mindenben, legyen az munka, magyarság. A világban sem találhattam volna jobb munkatársat.”
baffy-lajos-7
baffy-lajos-6
baffy-lajos-5
baffy-lajos-4
baffy-lajos-3
baffy-lajos-2
Ulman István
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
Részletek
ulman-istvan-fafarago (1)
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni.
Fával is kicsi kora óta dolgozik, így belefogott a faragásba. Kezdetben saját készítésű szerszámokkal, a maga kárán tanult meg bánni a fával. A gombaszögi táborokban már elhivatott társakkal folytatta a munkát. Autodidakta módon tanultak.
Az első nagyobb, megrendelésre készült munkáját Löffler Bélának köszönheti. A svedléri templomból a rozsnyói bányamúzeumba került, a bányászat csínját-bínját megmutató paraszt barokk oltárnak kellett elkészítenie a másolatát. Akkor már tudta, a fával való munka egy életre szól.
Ulman István csoportos és egyéni kiállításokon 1973-tól van jelen. Az eltelt évtizedek alatt számtalan tárlaton csodálhatták munkáit, de ő inkább azt szereti, ha szabadtéren láthatóak.
Bár mezőgazdász a tanult szakmája, mindig rajzolt. A változások után neki fogott vállalkozni, kultúrával, a Krajcár Könyvesbolttal és lapterjesztőként.
Igazi sorsfordulót a millecentenárium éve jelentette életében, 1996-ban. Ekkor faragták Ibrányban, Várhosszúrét testvértelepülésén a honfoglalási emlékművet. „Jó sorsom húsz éve összehozott Baffi Lajossal, akivel azóta is együtt faragunk. Hangos szó, vita sose volt köztünk, pedig írás, szerződés vagy ilyesmi sincs arról, hogy együtt dolgoznánk. A kapukon, emlékműveken, templomokon, bútorokon kívül tetőfelújításokkal is foglalkozunk.“
Amióta mívesebbnél mívesebb munkákat adnak ki a kezük alól, nem kell megrendeléseket keresniük. Jó munkájuk híre messzi vidékekre eljutott, ennek hála, sok helyen dolgozhattak.
A füleki református templom, Szepsiben a katolikus templom néhány berendezési tárgya, képkerete, Várhosszúrét kopjafái, Hárskút, Jólész, Ibrány, Szepsi, Jászó, Királyhelmec, Tornalja. Saját motívumvilágot találtak ki, szkíta, perzsa meg gömöri, erdélyi mintakincsből ötvözött saját világot faragnak.
Ulman István és munkatársai munkáját az egyediség, a mívesség, az odafigyelés, a befektetett munka, és sajátságos szellemiség jellemzi. Talán a legjobban a becsület, a mesterségbeli legjobb tudás, az elhivatottság arányos keverékéről beszélhetnénk, olyan keménységről, határozottságról, állhatatosságról – egy olyan gömöri magyar életérzésről, amit nem mindenki ért meg azonnal.
Példaképei Koós Károly, aki a jólétért meg a sikerért nem hagyta el a szülőföldjét, maradt Erdélyben. Másik nagy példaképe Makovecz Imre, ahogy ő tisztelte a fát meg az ősi motívumokat, az neki életre szóló megerősítés. Nagykaposi tanára, Jakab Sándor, aki a hatvanas években beoltotta őt a magyar nyelv és kultúra szeretetével.
ulman-istvan-fafarago (8)
ulman-istvan-fafarago (7)
ulman-istvan-fafarago (6)
ulman-istvan-fafarago (5)
ulman-istvan-fafarago (4)
ulman-istvan-fafarago (3)
ulman-istvan-fafarago (2)