Szénási Veronika
Szülőfalum Kisújfalu. A kertészkedés és az állattartás gyerekkorom óta hozzá tartozik az életemhez, így a népi kézművesség hagyományos használati tárgyai mindig a kezem ügyében voltak. A tárgyalkotást már nem hagyományos módon a családban, hanem tanfolyamokon tanultam. A népi kézműves tevékenységek közül diákkoromban a hímzés...megnyit →
Szülőfalum Kisújfalu. A kertészkedés és az állattartás gyerekkorom óta hozzá tartozik az életemhez, így a népi kézművesség hagyományos használati tárgyai mindig a kezem ügyében voltak. A tárgyalkotást már nem hagyományos módon a családban, hanem tanfolyamokon tanultam. A népi kézműves tevékenységek közül diákkoromban a hímzés...megnyit →
Részletek
szenasi-veronika-szoves
Szülőfalum Kisújfalu. A kertészkedés és az állattartás gyerekkorom óta hozzá tartozik az életemhez, így a népi kézművesség hagyományos használati tárgyai mindig a kezem ügyében voltak. A tárgyalkotást már nem hagyományos módon a családban, hanem tanfolyamokon tanultam.
A népi kézműves tevékenységek közül diákkoromban a hímzés és a nemezelés érintett meg leginkább. A Hajós néptáncegyüttesben (1997-2001) apránként a magyar népdal beszivárgott az életembe és elválaszthatatlan része lett annak. Később a Pötörke Néptáncegyüttes aktív tagjává váltam.
2018 nyarán a Tatabányai Népmesepont vezetője és szakmai megvalósítója lettem. Hagyományos magyar népmesemondás mellett kézműves foglalkozásokat tartottunk a gyerekeknek, családoknak.
2019-ben elvégeztem A ”Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyamot a Hagyományok Házában. Részt veszek a fiatal mesemondók tehetséggondozásában.
2021-től népi előadóművészként vállalkozást indítottam, kézműves foglalkozásokat tartok igény szerint iskolákban, óvodákban, fesztiválokon. 2022-ben indítottam Naszályon Mesefonó – kézműves kört felnőtteknek, ahol a közösségépítés is fontos szerepet kap. A Hagyományok Háza Népi Játszóházvezetői tanfolyamát 2023 tavaszán fejeztem be. Tatán a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskolában óraadó vagyok, itt szintén mesélek és kézműves foglalkozásokat tartok. Jelenleg Hímzés Aszakkörre járok Budapestre a Hagyományok Házába.
Petro Barbara
Felvidékről, Nagymegyerről költöztem Budapestre 2015-ben, ekkor könyvelőként kezdtem el dolgozni egy cég szlovákiai piacán. A kerámiázással először 2017-ben ismerkedtem meg, akkor még az Aquincumi Múzeumban, a restaurátori munkám kapcsán kerültem közelebb az agyaghoz. Még abban az évben elkezdtem mélyíteni a tudásom a területen, kerámia...megnyit →
Felvidékről, Nagymegyerről költöztem Budapestre 2015-ben, ekkor könyvelőként kezdtem el dolgozni egy cég szlovákiai piacán. A kerámiázással először 2017-ben ismerkedtem meg, akkor még az Aquincumi Múzeumban, a restaurátori munkám kapcsán kerültem közelebb az agyaghoz. Még abban az évben elkezdtem mélyíteni a tudásom a területen, kerámia...megnyit →
Részletek
1697827470165
Felvidékről, Nagymegyerről költöztem Budapestre 2015-ben, ekkor könyvelőként kezdtem el dolgozni egy cég szlovákiai piacán. A kerámiázással először 2017-ben ismerkedtem meg, akkor még az Aquincumi Múzeumban, a restaurátori munkám kapcsán kerültem közelebb az agyaghoz. Még abban az évben elkezdtem mélyíteni a tudásom a területen, kerámia képzéseken vettem részt, hogy megtanuljam, hogy kell bánni az agyaggal. Később megalapítottam a saját kerámia vállalkozásom, ami Pihepots nevet viseli, ennek székhelye Győr, ahol a műhelyem is található. A tudásomat folyamatosan bővítem, jelenleg épp Argentínában tanulok el helyi keramikustól itteni, hagyományos technikát, amit természetesen szeretnék hazavinni és otthon alkotni ebben a stílusban. A tárgyaimat jellemzi az organikus, természetes, szinte már már puritán formavilág, mindezek keverednek a modern stílus jegyeivel, színeivel. A kerámiáim Győrben megtekinthetők, illetve Budapesten a Part Stúdió boltjában. Fontosnak tartom, hogy a megszerzett tudásomat továbbadjam, ezt workshopok keretében teszem, kisebb-nagyobb létszámban
Ürge József
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →
Részletek
urge-jozsef-somorja-nagypaka-babszem-janko-2019
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később a gépek használatát. Ez a tanulás a mai napig tart. A munkáimat sokáig nem mertem megmutatni senkinek, csak a családnak, majd bíztatásukra 2011-ben megrendeztem az első önálló kiállításomat. Nem sokkal ezután Somorján, Dunaszerdahelyen, majd pedig Nagymegyeren is kiállítást szerveztünk. Az alkotásaim megtalálhatók Magyarországon, Kanadában, Erdélyben, Csehországban és Ausztriában.
Szívesen járok szimpóziumokra, tanulás szempontjából voltam többször Szlovákiában ill. Morvaországban is.
Néha gyermekfoglalkozásokat is tartok táborokban.
Molnár Monika
A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és...megnyit →
A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és...megnyit →
Részletek
muszka-monika-1
A szalmafonással 1999-ben ismerkedtem meg a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban Harmath Anikó segítségével. Az ő tanácsára vettem részt még ugyanez év nyarán Törökszentmiklóson a Szalmafonó Alkotótáborban Sülye Károlyné szervezésében, ahol neves mesterektől tanulhattam, úgymint Gyenge Károlytól, Mészárosné Varju Angyalkától, Szász Berei Vilmától és Erős Istvánnétől.
A füleki Motolla Kézműves Baráti Körnek és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének vagyok tagja. Ha időm engedi, szívesen készítek aratókoszorúkat férjemmel. Ezek a koszorúk általában templomok – Borzova, Ipolyszakállos – aratási ünnepségek díszei. Alsó tagozatos pedagógusként működöm a Füleksávolyi Alapiskolán. Fonatok, kötözött csillagok és szalmával díszített tojások készítését játszóházak, falunapok és táborok alkalmával oktatom gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Anderko Andrea
A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival...megnyit →
A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival...megnyit →
Részletek
anderko-andrea-5
A Füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda alsó tagozatos pedagógusa. Elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak tart mesterségbemutatókat és kézműves foglakozásokat: batikolást, csuhézást, körmönfonást, rongybaba-, lopótök-, fakanálbáb-, hangszer-, mézeskalács készítést. A Motolla KBK tagjaival rendszeresen vezet kézműves foglalkozásokat fesztiválokon, játszóházakban, táborokban, falunapokon és egyéb képzéseken.
László Ottó
Az European Iron art cég története: László Ottó családi és helyi néphagyományra, gépészmérnöki végzettségére alapozva 1997-ben vaskovácsműhelyt épített szülőfalujában, Dél-Szlovákiában. Művészi kovácsmunkákat, díszvas mesterségeket, főként kapukat és kerítéseket, lakberendezést, különféle kül-és beltéri kézműves munkákat készít. Azóta több mint 300 ügyfele volt, közülük mintegy 50...megnyit →
Az European Iron art cég története: László Ottó családi és helyi néphagyományra, gépészmérnöki végzettségére alapozva 1997-ben vaskovácsműhelyt épített szülőfalujában, Dél-Szlovákiában. Művészi kovácsmunkákat, díszvas mesterségeket, főként kapukat és kerítéseket, lakberendezést, különféle kül-és beltéri kézműves munkákat készít. Azóta több mint 300 ügyfele volt, közülük mintegy 50...megnyit →
Részletek
laszlo-otto-hanva (1)
Az European Iron art cég története:
László Ottó családi és helyi néphagyományra, gépészmérnöki végzettségére alapozva 1997-ben vaskovácsműhelyt épített szülőfalujában, Dél-Szlovákiában. Művészi kovácsmunkákat, díszvas mesterségeket, főként kapukat és kerítéseket, lakberendezést, különféle kül-és beltéri kézműves munkákat készít. Azóta több mint 300 ügyfele volt, közülük mintegy 50 hűséges, visszatérő vásárló. Rendkívül termékeny iparos, 2000-től 2015-ig összesen mintegy 300 tonna vasból készített kézműves alkotásokat. Művei mindegyike eredeti, nem is használja kétszer ugyanazt a díszt. Esztétikájára számos művészeti stílus hatással van, mint az art deco, a reneszánsz és a barokk, de mindegyik saját stílusának eredeti, magas művészi hozzáadott értékkel rendelkező ornamentális kompozíciója. Szobrászai és szobrai figurálisak, egyesek antik témájúak, mások pedig különleges egyéni karaktereket, hangulatokat és emberi viselkedést ábrázolnak.
Tanulmányai:
1988 Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Mérnöki és Informatikai Iskola
1987 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Mérnökképző Intézet
1979-1984 Prágai Cseh Műszaki Egyetem
1975-1979 Kassai Magyar Ipari Szakközépiskola
Munkahelyi előzmények:
1988-1997 Tanulmányainak befejezése után kilenc évet töltött Magyarországon, Szekszárdon gépészmérnökként és kiskereskedelemben.
1997-től szülőfalujába, Szlovákiába, Hanvára visszatérve megalapította saját cégét, az European Iron art Inc.-t. Épített egy vasműves műhelyt, ahol különféle vasműves munkákat és műalkotásokat készít külső és belső terekhez, valamint szobrokat és kisplasztikákat. Nagyméretű és kézműves alkotásai számos kastélyt, szállodát, éttermet, régi villát, parkot és teret díszítenek (Szlovákiában: Hotel Rotunda, Rozsnyó; Hotel Hunter, Nagyrőce; Hotel Resla, Selmecbánya; Gladiátor étterem, Kassa; Protestáns líceum, Rimaszombat; Poltári és Behyncei kastélyok Magyarországon: Mészáros Villa, Márta Villa, Budapest; Putnok főtere) Egyik remekműve II. János Pál pápa ajándéka volt. 2000 és 2015 között mintegy 300 tonna vasból készített kézműves és műalkotásokat.
Egyéb érdeklődési körök:
Szereti a művészeteket és a művészettörténetet. Orgonál a helyi (református) templomban és egyházi kórusban is. Társalapítója és aktív tagja különböző kézműves egyesületeknek (társalapítója a Gömöri Kézművesek Szövetségének, a Szlovák Vasművesek Szakszövetségének)
A nyilvános helyeken, szállodákban és kastélyokban látható főbb kézműves munkák:
-2001 Balusztrád: Rotunda, étterem és szálloda Rozsnyón, Szlovákiában (4 tonna)
-2002 Kerítés, kapu, rózsakert, ablakrácsok, lámpás, kandeláberek viktoriánus stílusban: Sedmák család kísértetkastélya Poltáron, Szlovákiában (10 tonna)
-2003 Dombormű Ulman István asztalossal közösen, arany és ezüst díszítéssel, Rozsnyó önkormányzatának (Szlovákia) ajándéka II. János Pál pápának, a pápa rozsnyói látogatása alkalmából. Jelenleg a Vatikánban van kiállítva.
-2003 Kapu, kerítés, tetőelemek, kandeláberek, belső és külső korlátok eklektikus barokk stílusban: Mészáros Villa, Napos utca, Budapest, Magyarország (15 tonna)
-2005 Kapu, kerítés, kandeláberek, korlátok, lámpák (art deco lámpa fogadásra – 1000 kg, neogótikus lámpa bálteremben – 800 kg, lámpás étteremben – 300 kg), kémény és a
kürtös Diana szobor: Hotel Hunter, Nagyrőce, Szlovákia (20 tonna)
-2006 Portálok, kapuk, kerítések, külső korlátok, szökőkút lótuszos nő figurális motívumával, szobrok a parkban (Őrszem, Két ló, Vadász a nyíllal, Táncoló lány), lámpások: Fabricky neoklasszicista kastélya család Barsfüss, Szlovákiában (14 tonna)
-2007 Gate and fences – Villa Márta, Budapest (5 tons)
-2008-Belső kézműves munkák, korlát bagollyal – a légió jelképe, gyepekből és égitestekből összeállított lámpás, Gladiátor és Nő gladiátor szobra a sziklákon, Gaullis sisak, A sárkány (a parkban) – Gladiátor étterem Kassa (10 tonna)
-2010 korlátok – Rosenau Hotel Rozsnyón, (3 tonna)
– 2011ablakrács – Protestáns líceum Rimaszombaton, Szlovákiában (6 tonna)
-2011 Dombormű a szlovákiai kassai örmény templom oltárán
-2012 Art deco kapu, kerítések (200 m) – Fabricky kastély, Beje, Szlovákia (14 tonna) –
A közterületen kiállított főbb szobrok és szobrok listája:
– Gömöroszág fája- Sajógömör, Szlovákia
– Az élet fája – Putnok főtere, Magyarország
– Barbora szobra – Hotel Resla, Selmecbánya, Szlovákia
– Nyugodt nő – A magángyűjtő Berzéte, Szlovákia.
Kiállítások:
2002 Hungexpo, Budapest, Magyarország
2003 Szerencs expo, Magyarország
2000-2010 Gömörexpo Putnok, Magyarország
2008 Gallery Megyeháza, Miskolc, Magyarország
2009 Gallery Duna part, Budapest, Magyarország
2010 Löffler Béla Galéria, Kassa, Szlovákia
2011 Országos Filmszínház Uránia, Budapest, Magyarország
2012 Expo Bártfa, Szlovákia
2013, 2014 Expo Poprad, Szlovákia.
A médiában:
Újságok: Új Szó (magyar nyelvű napilap Szlovákiában), Blikk (hetilap Magyarországon),
Vasárnap (magyar nyelvű hetilap Szlovákiában).
Magyar tévéadók: Magyar TV, RTL klub, M1, Duna TV, TV2.
Szlovák tévéadók: STV1, STV2, Markíza, Szepsi regió TV.
Lovász Viktória
Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával...megnyit →
Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával...megnyit →
Részletek
lovasz-viktoria-4
Fiatal tehetség, aki egyetem mellett végzi a méz- és viaszgyertya készítést. Ez mellett hobbi méhész. Mézkóstolóval egybekötött termékbemutatókat tart helyben és a környező falvak óvodásainak, kisiskolásaiknak. Számos köszönőlevelet és elismerő oklevelet kapott, több cikk is megjelent róla. Munkáival mások számára szolgál a hagyomány ápolásával és továbbadásával.
Kézműves technikái: hobbi méhész, mézkészítő, méhviaszgyertya készítő.
Kovács Zoltán
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat." Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik...megnyit →
Részletek
kovacs-zoltan-1
Kamionsofőr, aki fest, farag és még a bőrrel is dolgozik. Műhelyében megtalálhatók a táskák, övek vagy különféle bőr kiegészítők. Ettől függetlenül faszobrokat is farag. „Már gyermekként szerettem alkotni, és ez bennem maradt. A családom támogatja hobbimat.” Családjával egy négyszobás lakásban él, ahol az egyik szoba műhely. A festészettel gyermekkorában kezdett foglalkozni, a többi idővel jött. „Az apám nagyon ügyes ember volt. Lehet, hogy tőle örököltem e képességet, ő avatott be a faragás titkaiba.” Eleinte számos kitűnő festőt imitált. Idővel azonban megtalálta a saját stílusát. Körülbelül háromszáz képet festett és több kiállítást is rendezett. Minden egyes festményében magát is elrejti.
Véletlenül jutott a bőrművességhez. „Örököltem egy pásztortáskát, s úgy gondoltam, hogy ezt is meg akarom tanulni. Kipróbáltam, azóta többet készítettem.” Azóta korszerűsítette a kézitáskái gyártását.
Alkalmazott technikái: faszobrászat, fafaragás, bőrművesség, festészet.
Angyal Réka
Részletek
angyal-reka-1
A Hagyományok Házában végeztem el a népi játszóházvezetői tanfolyamot. Gyerekeknek kézműves-foglalkozások keretében nyári táborokban szoktam foglalkozásokat tartani. Kézműves technikáim közé tartozik: csuhézás, gyékény, nemezelés, bőrözés, gyertyamártás, tojásfestés, fonalmunkák, rongybaba, apró hangszerek készítése.
Marosi Martina
Részletek
marosi-martina-1
A körömdíszítést tanfolyamon tanultam, a többi kézműves technikát pedig autodidakta módon sajátítottam el. Folyamatosan figyelemmel kísérem az új technikákat is úgy az interneten, mint kézműves táborokban.
Kézműves technikáim: hímzés, körömdíszítés, arcfestés, scrapbook (kreatív albumkészítés).
Varjú Tamás
Filozófia: A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni...megnyit →
Filozófia: A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni...megnyit →
Részletek
varju-tamas-1
Filozófia: A gimnáziumban találkoztam először a bőr gyártásával. Miután megszerettem ezt a szakmát, a 2000-ben végzett főiskolai diploma után, úgy döntöttem, hogy elindítom a saját üzletemet. Az elmúlt 14 évben többnyire egyedi darabokat készítettem kis tételekben. Ez idő alatt hatalmas tapasztalatokat szereztem, és egyéni tervezésű termékeken dolgozva sok olyan megoldást kellett kipróbálnom, amelyek gyakran nagyon jó kihívások voltak.
Küldetés: Megpróbálom a magamat kézművesként megfogalmazni, és ennélfogva mottóm, hogy a kevesebb néha több. Próbálom megvalósítani az ősi kézműves technikákat és hagyományokat a munkámban, azt hiszem, ez az egyetlen módja annak, hogy a hagyományos technikákat folytassuk a következő generációk számára.
Készségek: Jelenleg a munkámnak két fő kategóriája van:
1. Egyedi termékek a hagyományos és a modern stílus között.
2. A mai minimalizmus stílusát képviselő gyűjtemény. Ezekkel a gyűjteményekkel inkább Toszkána és Anglia nyersanyagát preferáltam. Minden termék kézzel készült.
Kopecsni Mikolt
Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon...megnyit →
Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon...megnyit →
Részletek
kopecsni-mikolt-7
Brassóban (Erdély délkeleti része, Barcasági-medencében fekszik) születtem, Hétfaluba, (ma már Négyfalú, Brassó mellett található) azon belül is Csernátfaluba nevelkedtem. A Brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban végeztem tanulmányaimat Matematika-Informatika szakon. Iskola mellett a Brassói Mina Irmától (népi bútorfestő) tanultam népi bútorfestészetet elsősorban hétfalusi csángót és Simon Gothárd Annától (népi bútorfestő) Székelyudvarhelyről pedig a homoródalmásit. Iskolai tanulmányaim után Budapesten a Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájában két éves OKJ-s képzésen belül kosárfonó és fonott tárgy készítést tanultam. Majd később a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolán belül három éves népi festett bútor szakot is végeztem. Jelenleg a Barkóság központjaként ismert Gömörpéterfalán élek kis családommal. Hét éve foglalkozom a felvidéki minták festésével (komáromi, gömöri) újraélesztésével. Fontosnak tartom a bútorfestésben az önálló, tudatos motívum tervezést, annak jelentéstartalmát és olvashatóságát.
Kézműves technikái: alapozás, motívum tervezés, virágozás.
Mészáros Éva
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
Részletek
meszaros-eva-1
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt.
Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt, bizsudivatot is befolyásoló makramé-kultusz arra ösztönzött, hogy a rusztikusabb, durvább fonalak helyett finomabb anyagokkal dolgozzak. Így találtam rá a vékonyabb len- és kenderzsineg-szálakra. Az ékszer-készítésnél ezekkel a szálakkal dolgozom. Úgynevezett mikro-makramé technikát alkalmazva aprólékos műveket kreálok.
1986-tól a Karvai Mezőgazdasági Középiskola kollégiumának nevelője, majd vezetője lettem, előtte a muzslai óvoda igazgatónője voltam. 2002-től a KORAVA Vidékfejlesztési és Kulturális Társulás alapító tagja voltam Karván, ahol 34 éve élek. Ennek a szervezetnek szívügye a kézműves technikák újraélesztése és megszerettetése. A KORAVA kézműves táborokban kezdtem oktatni makramézásra a fiatalabb nemzedéket, de a révkomáromi Selye János Egyetem által szervezett pedagógus továbbképzéseken is tanítottam már.
Gyakran hívnak meg kiállításokra, vásárokra külföldön és belföldön egyaránt.
A teljesség igénye nélkül pár magyarországi helyszín: Budapest, Esztergom, Tata, Nyúl, Velem, Lábatlan, Komárom, Neszmély, Leányvár, Kecskemét, Visegrád.
Szlovákiai helyszínek: Udvard, Nyitra, Mocs, Muzsla, Köbölkút, Érsekújvár, Lég, Kolon, Párkány, Nána, Izsa, Gúta, Karva, Búcs, Komárom, Martos, Zsolna, Dunaszerdahely.
Alkotásaimat viseli többek közt: Bauer Edit EP képviselő, Szvorák Katalin népdalénekes és Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő.
Első kiállításom Izsán nyilt meg 2008 augusztusában Szilva József festőművésszel, a második 2009-ben Virten, Czafrangó Szilvia festőművésszel. Gyermekfoglalkozásokat is tartok.
Kézműves technikáim: körmönfonás és egyéb fonástechnika, zsinórszövés, makramé
Lesko Tamás
Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet,...megnyit →
Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet,...megnyit →
Részletek
lesko-tamas-1
Lesko Tamás vagyok 37 éves, Kassán születtem, de most mégis a Felvidék felső Bodrogköz legdélkeletibb szegletében, Kistárkányban élek. Feleségemmel két fiúgyermeket nevelünk. Büszkeséggel tölt el, hogy azon felvidéki emberek kevesek közé tartozunk, akik elmondhatják magukról: Tisza parti gyerekek. Már gyerekkoromban is szerettem a történelmet, a kardokat, a fegyvereket. Mindig azon agyaltam, hogyan lehetne ezeket a csudaszép dolgokat megcsinálni. Valahogy eképpen alakult ki a vas, és a vas megmunkálása iránti szeretet. Autószerelő és gépész a végzettségem, pedig kovács szerettem volna lenni. A dolog nem maradt annyiban, autodidakta módon kezdtem tanulni a kovácsolást. Szükség is volt erre, mert hadi hagyományőrzőként megtapasztaltam, milyen nehéz beszerezni a felszerelés egyes darabjait. Elkezdtük saját magunknak készíteni a nyílhegyeket, lándzsákat, késeket, sisakokat, pajzsokat és a többi apró kiegészítőt. Javarészt hagyományőrző barátaimnak csinálok középkori fegyvereket, tábori kellékeket, esetleg disz- vagy ajándéktárgyakat. Munkáim megidézik a középkori egyszerű emberek igényét, amikor nem a csillogás, hanem a használhatóság és az időtállóság volt a fontosabb. A kovácsolt kézműves termékekben pont az tetszik, ha látszik rajta a kalapácsütések nyoma. Minden egyes kalapácsütésben ott van tudás, a tapasztalat, a szakértelem és a hozzáértés, néha ott van a kudarc is, amiből szintén csak tanulhat az ember. Nagy öröm számomra, amikor kiszabadulok a mindennapi mókuskerékből és kalapácsot ragadhatok. Még nagyobb öröm, amikor gyermekeimen látom az érdeklődést valamilyen régi szakma iránt. Nagy felelősség a kézművesek számára, hogy azt a „tálentumot”, amit a jó Isten reánk bízott, azt ne hagyjuk elveszni, ne csak megtartsuk, hanem gyarapítsuk, átörökítsük.
Kobela Patrik
Részletek
kobela-patrik-mehesz-4
Gyermekkorom óta édesapám méhészetében segítettem, így természetes volt számomra, hogy én is őt kövessem, és a jövőben majd átvegyem a méhészetét. Jelenleg 200 méhcsaládról gondoskodunk a Losonci járásban, és igyekszünk a környék lakosainak jó minőségű felvidéki magyar mézet biztosítani.
Benkoné Horkay Tünde
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba....megnyit →
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba....megnyit →
Részletek
benko-horkay-tunde-1
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának tagja. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Fontosnak tartja, hogy a népi kultúra, értékrend, kismesterségek és a hagyományok továbbadása minél nagyobb mértékben visszakerüljön a közgondolkodásba. Ennek érdekében a Motolla KBK tagjaival rendszeresen vezet kézműves foglalkozásokat fesztiválokon, táborokban és egyéb képzéseken. Húsz éve folyamatosan vezet kézműves szakkört a munkahelyén.
Több mesterségbe is volt alkalma belekóstolni a Gébárti Kézműves Házban. Tudását játszóházak, táborok alkalmával oktatja is gyermekeknek pl.: mézeskalács díszítés, hímzés, gyékény- és csuhé tárgyak, játékok készítése, nemezelés, gyertyamártás, batikolás, szövés kereten, agyagozás.
Fő alkotási területei:
– Tojásírás – viaszos batik technikával, hagyományos mintakincs felhasználásával írja a tojásokat, melyeket természetes festékekkel fest meg. Mestere Bércziné Szendrő Csilla, a Népművészet Mestere
– Gyöngyfűzés – hagyományos népi ékszereket, nyakékeket, valamint modernebb gyöngyékszereket készít. Mesterei: Kocsisné Koszorús Anikó, Deák Zsófi, Szupper Kriszta, a Népművészet Ifjú Mestere.
Albert István
Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki. A késkészítésen belül a magasabb...megnyit →
Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki. A késkészítésen belül a magasabb...megnyit →
Részletek
fulek-keses-10
Albert Istvánnak hívnak, 49 éves vagyok. A késkészítő szakmában tevékenykedem több mint 20 éve. Teljes munkaidőben végzem a tevékenységemet 12 éve. A szakmát autodidakta módon sajátítottam el, minden technikát amivel dolgozom a saját sikereimen vagy csalódásaimon keresztül tanultam ki.
A késkészítésen belül a magasabb kategóriájú késekkel foglalkozom, mint: díszített művész kések (Art knife), befektetési kések. Az általam készített termékekhez a legjobb acélokat és markolat anyagokat használom, mindent ami a világon bárhol fellelhető. Gyakori a nemesfémek (arany, platina, ezüst) használata, de a fél-drága és drágakövek is gyakran kerülnek a kezeim közé. Jobbára egyedi megrendeléseken dolgozom, nem ritkán több száz órát is. A munkáim a világ számos országában fellelhetők magángyűjteményekben. Igyekszem minden igényt kielégíteni. Az általam használt technikák ritkasága miatt nagy a kereslet a munkám iránt. A késeimet relief mély-vésetekkel, acél faragásokkal, 3D acélszobrokkal, csontfaragásokkal, scrimshaw-val (a csontvéset egy igényes formája), negatív scrimshaw-val, bulinóval (az acélvéset bonyolultabb technikája) díszítem.
2000-ben voltam az első nemzetközi késkiállításon, azóta évente 3-4 kiállításon veszek részt a világ több országában. Az elért címek felsorolása hosszadalmas lenne, mert több mint 40 alkalommal nyertem el az értékelő szakemberek elismerését szerte a nagyvilágban. 2007-ben a késem az ,”Év kése 2007″ címet nyerte el, 3-szor nyertem el a Kassai US Steel fődíját, ezenkívül többször: A kiállítás legjobbja (Best in Show), Legjobb Design, Legjobb vésnök, stb.
Tagja vagyok a Szlovákiai Késkészítők Céhjének (SAN), az Amerikai Egyedi késesek szövetségének (Custom Knife Collectors Association). Minden általam készített termékhez saját garancialevelet (Certifikat of Originality) adok, és egy céheset (SAN). Mindkettő garancia az anyagokra és az elkészítésre.
Benko Pál
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít. Fő alkotási területei: Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas)...megnyit →
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít. Fő alkotási területei: Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas)...megnyit →
Részletek
benko-pal-fulek
A füleki Motolla Kézműves Baráti Kör és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja. A Felvidéki Hagyományos Kézművesek Fórumának egyik alapítója. Biológia-kémia szakos pedagógus, jelenleg a Füleki Gimnáziumban tanít.
Fő alkotási területei:
Gyékénykötés: gyermekfoglalkozásokon egyszerű gyékénydíszeket és használati tárgyakat készít, csigahurka technikával tárolókat (szakajtó, kosár, kas) és Badin Ádám Meseszínháza részére kasbábokat. Mestere Kovács Tibor.
Kabak- és lopótök díszítése: hagyományos karcolással tökedényeket, kulacsot és lopót díszít. Mestere Konrád Lajos.
Vert- és rececsipke: Főleg gömöri csipkével foglalkozik, hagyományos lakás – és szakrális textíliákat készít, javarészt rekonstruált minták szerint. Mestere Takács Zsuzsánna.
Bútor- és mennyezetkazetta festés: Gyerekfoglalkozások alkalmával a festés alapjait oktatja. A zempléni református templom karzatkazettáit festette meg, és alkotótársaival együtt a ceglédberceli református templom mennyezetkazettáinak elkészítésében vett részt.
Mestere Gaál János és sokat köszönhet Ament Évának, Bárdos Julinak, Budai Cz. Katának és Gelsei Sándornak.
Baffy Lajos
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának”...megnyit →
Részletek
baffy-lajos-1
Ulman István alkotó társa Baffy Lajos, akivel többek között a füleki református templom berendezését, a szepsi templom szószékét, emlékműveket, kültéri faépítmények, díszes kapuk sorát készítették el. „Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy 2002-ben alapító tagja lehettem a Gömöri Kézművesek Társaságának” – fogalmazta meg Baffy Lajos.
Ulman Istvánt testvérének tekinti. „Van testvérem, de ő, mintha a második lenne. Jó ember, dolgos, ügyes kézműves. Csak rám néz, s én már tudom, mit akar, vagy fordítva. Együtt érzünk mindenben, legyen az munka, magyarság. A világban sem találhattam volna jobb munkatársat.”
Téglás Margit
Gyerekkoromtól érdekelt a kötés, a horgolás, a kézimunka. Az interneten találtam rá Mach Márta anyagszobrászat kurzusára, elmentem hozzá. Ékszerkészítő és más kurzusokra is jártam, míg a kézművesség le nem ülepedett bennem, ráleltem a szalagtechnikára, az anyagszobrászatra. Mindez öt éve kezdődött, a mézeskaláccsal, lányom benevezett...megnyit →
Gyerekkoromtól érdekelt a kötés, a horgolás, a kézimunka. Az interneten találtam rá Mach Márta anyagszobrászat kurzusára, elmentem hozzá. Ékszerkészítő és más kurzusokra is jártam, míg a kézművesség le nem ülepedett bennem, ráleltem a szalagtechnikára, az anyagszobrászatra. Mindez öt éve kezdődött, a mézeskaláccsal, lányom benevezett...megnyit →
Részletek
teglas-margit-1
Gyerekkoromtól érdekelt a kötés, a horgolás, a kézimunka. Az interneten találtam rá Mach Márta anyagszobrászat kurzusára, elmentem hozzá. Ékszerkészítő és más kurzusokra is jártam, míg a kézművesség le nem ülepedett bennem, ráleltem a szalagtechnikára, az anyagszobrászatra. Mindez öt éve kezdődött, a mézeskaláccsal, lányom benevezett mézeskalács falut építő találkozásokba, évente ide is járok.
Felkérésre a falubelieknek készítem kézműves termékeimet. Gyűjtőmániás is vagyok.
Slíž Róbert
Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába. Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam...megnyit →
Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába. Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam...megnyit →
Részletek
sliz-robert-harangonto-7
Első találkozásom a harangokkal 3-4 éves koromban lehetett, amikor pelsőci nagyapám elvitt magával bekapcsolni a harangokat a helyi templom tornyába.
Mindig is érdekeltek a régi mesterségek, kiváltképpen azok, amelyek a fémmel, tűzzel dolgoztak, mint például a kovácsmesterség. Tizenkét évesen kezdtem mélyebben foglalkozni a harangokkal. Ellátogattam a tornyokba, ahol képi dokumentációt készítettem róluk, rögzítettem a hangjukat. Tizenöt évesen elhatároztam, hogy megpróbálok elkészíteni egy saját harangot. Információgyűjtésbe kezdtem, hogy hogyan is fogjak hozzá. 2013-ban, az alapiskola elvégzése után nekifogtam az öntőforma megszerkesztéséhez. A gyártáshoz a középkori, tradicionális technológiát vettem alapul, miszerint a formák agyag, lótrágya, homok és számos más összetevő keverékéből készülnek. Ebből a keverékből készül a háromrészes forma, amit a mag, az álharang és a köpeny alkot.
Abban az időben ez volt számomra a legjobban alkalmazható, így legvonzóbb eljárás. A legnagyobb fejtörést a keverék összetevőinek a helyes aránya okozta, hogy az ne repedezzen, és tökéletesen sima legyen. Az első forma elkészítése nagyjából egy évig tartott, majd a harangot Farkas Gábor öntőmester segítségével öntöttük ki Borzován. A végeredmény sajnos nem volt sikeres. Újabb két év próbálkozás és tanulás következett a helyes receptúra kifejlesztéséhez és a fém megmunkálásához. 2015 nyarán felépítettem saját kemencémet, amelyben sikerült bronzot olvasztanom, majd 2015 novemberében kiöntöttem első három kisharangomat. Azóta több mint húsz eredményes harangöntésen vagyok túl.
Annak ellenére, hogy manapság léteznek egyszerűbb és modernebb technológiák is, nem kívánok felhagyni a hagyományos harangöntés módszerével. Számomra nem létezik jobb eljárás attól, amit az őseink hagytak ránk. Az évek során, amiket ennek a mesterség elsajátításának szenteltem, megtanultam, hogy mennyire fontos minden egyes részlet a tökéletes eredmény elérése érdekében. A hibátlan forma és felszín épp olyan fontosak, mint a hangzás, hiszen a harang végül mindenekelőtt egy zenei hangszer.
A harangok akár évszázadokon keresztül is működnek, valami, amit itthagyunk az utánunk következő generációk számára. Éppen ezért úgy gondolom, nem az számít, hogy milyen gyorsan készítem el a harangjaimat. Legyen az pár nap, vagy akár pár hónap, mindig a végeredmény a fontos.
A harangöntés mesterségét továbbra is szeretném művelni, tökéletesíteni, műveimnek számát növelni. Jövőbeli célom egy saját műhely berendezése, ahol egész évben munkálkodhatok, nagyobb méretű harangok készítésén is dolgozhatok.
Kézműves technikáim: fémöntés, agyag öntőforma készítés (középkori technológia), viaszveszejtéses öntés, kovácsolás.
Simon Anikó
Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a...megnyit →
Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a...megnyit →
Részletek
simon-aniko-dsz (1)
Dunaszerdahelyen születtem, jelenleg is itt élek családommal. Magyar nyelv és irodalom és képzőművészeti nevelés szakos tanárként dolgozom az egyetem befejezése óta. Síküvegfestéssel foglalkozom. Kizárólag saját tervezésű rajzaimat 2-3 mm-es áttetsző üveglapra festem oldószeres művészfestékkel. A templomok üvegablakai is hasonló technikával készültek, csak ott a színes üveglapokra került az üvegfesték, melyet ki is kellett égetni, hiszen évszázadokig kellett kiállniuk az időjárás viszontagságait, az erős napsütést. Az így elkészült színes üveglapokat ólommal illesztették össze. Az általam használt üvegfesték is kiégethető, de mivel beltéri használatra készülnek alkotásaim, én nem égetem ki őket. Nem ólommal keretezem, hanem festményként fakeretbe kerülnek. Számos egyéni kiállításon mutattam már be alkotásaimat: Dunaszerdahelyen, Komáromban, Párkányban, Somorján, Esztergomban. A Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének tagjaként több csoportos kiállításon is szerepeltek festményeim.
Különféle kulturális rendezvényeken kézműves foglalkozást vállalok, természetesen üvegfestést.
Ádám Veronika
Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán...megnyit →
Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán...megnyit →
Részletek
adam-veronika-almagy-1
Ádám Veronika 1969-ben látta meg a napvilágot Rimaszombatban. Születése óta Almágyban él. Az általános iskolában Ádám Zita tanítónőnek köszönhetően megszerette a magyar irodalmat és megtanulta értékelni a magyar kultúrát, gyökereink ismeretének fontosságát. Soha nem jutott eszébe elhagyni a szülőföldet, hisz csak itt lehet igazán önmaga.
A tornaljai mezőgazdasági középiskolát, amelynek könyvelői szakán végzett, a megfelelő szaktudás átadása mellett a magyarság szellemiségének ápolása is jellemezte. Ebben az időszakban nagyon sok vers- és prózamondó versenyen vett részt, a kassai Kazinczy-napokon pedig újságírói díjban részesült. Akkoriban úgy gondolta, irodalommal, történelemmel, tehát a magyar nemzetiségével összefüggő pálya vár rá. A sorsa másképp alakult, húsz évig a banki szektorban dolgozott. Szerette a munkáját, de gondolatai másfelé jártak. Szerette volna a környezete szokásait, a magyar hagyományokat népszerűsíteni és átadni a fiataloknak: „A megoldás az orrom előtt volt. Nagyon szerettem alkotni, már gyerekkoromban is sokszor díszítettem a ruháimat hímzéssekkel, mindig is tetszettek a színes virágok. Ezekben a munkálatokban lelkes segítőre találtam az édesanyámban. A hímzés és a kézimunka szeretetét neki köszönhetem, tőle tanultam mindent. A hímzést, kötést, varrást, kreativitást és szépérzéket. Innen már egyszerű volt megfogalmazni mit is szeretnék csinálni és miért. A hímzésen keresztül szeretném megmutatni, kifejezni, hogy mennyire gazdag, mennyire szép, mennyire viselhető, szerethető, egyedi és igényes a magyar népi hímzés.”
Eldöntötte, hogy napi szinten a magyar népi hímzéssel szeretne foglalkozni. 2015. január 1-én egyéni vállalkozást indított Angel Art néven, amit ma már csak Angyalműhelyként emlegetnek. Kezdetben a kalocsai virágok motívumrendszeréhez nyúlt, majd a matyó hímzés elemeit mutatta meg a munkáiban. Az idő előrehaladtával azonban egyre jobban érdekelte a palóc és a gömöri minták története, formája. Ma már a világ minden táján megjelennek a munkái. Felvidéki óra ketyeg Ausztráliában, matyó óra mutatja az időt Isztambulban, népi hímzésű pólói, blúzai kedvesek Angliában, Svédországban, Amerikában, Kanadában, Mexicóban. Saját tervezésű termékei, a nemzeti színekben pompázó kalocsai mintákból alkotott „magyar kéz” és „magyar gitár” is nagyon népszerűek.
Célja, hogy a népi hímzést kicsit újra gondolva megjelenítse a napi viseletben, hogy viselhetővé, népszerűvé tegye a mai modern ruhadarabokon. Ezért azon dolgozik, hogy a fiatalabb korosztály is megismerhesse ezeket a motívumokat, ezzel is erősödjön bennük a nemzeti identitástudat. Szeretné látni, hogy a fiatalok szeretik, tovább viszik, büszkén viselik elődeik hímzésmintáit.
„Úgy érzem fontos és kötelességünk is, hogy folyamatosan fenn tartsuk őseink hagyományait, szokásait és kultúráját. Ebben a tarka világban, ahol több ezer kilométert órák alatt meg lehet tenni, ahol pár nap alatt különböző kultúrákba, országokba, emberek közé lehet kerülni, nagyon fontos, hogy tudjuk és megmutassuk, hová tartozunk. Gyökér nélkül gyenge még egy fűszál is, nemhogy egy ember. Ebben a szellemben készítem a palóc mintás ruhadarabokat, tarisznyákat és használati tárgyakat, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.”
Távlati céljai között szerepel:
– további palóc minták kutatása és felfedezése, valamint ezek beiktatása a munkáiba,
– olyan használati tárgyak készítése, amelyek igényes kiegészítői lehetnek minden háztartásnak,
– megismerni a gömöri hímzés technikáját, mert helyileg ez áll a legközelebb kulturális örökségünkhöz,
– egy palóc viseletekből álló kollekció megalkotása, ahol a régi viseleteket modernebb szabásformában mutatná be, ragaszkodva a minták eredetiségéhez,
– végül a megszerzett tudását szívesen átadná a gyerekeknek iskolai szakkörökön vagy más rendezvényeken keresztül.
Szitás Henrietta
Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia...megnyit →
Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia...megnyit →
Részletek
szitas-henrietta-kezmuves-tus
Már gyermekkoromban szívesen vettem a kezembe az ecsetet és a ceruzát. Ez a rajzolás iránti vonzalom bennem megmaradt és alkotja életem jelentős részét. A kerámiával 1999-ben kerültem első kapcsolatba szülőfalumban, Tornán indított fazekas tanfolyamon. Későbbiekben egy lengyel származású, nevezetesen Zbigniew Nišponský kerámikus művész jóvoltából szereztem több tapasztalatot a kerámia készítés fortélyaihoz. Alkotásaim az agyag kézzel formázásával jönnek létre, hangsúlyt helyezve a díszítési technikára és a színes formavilágra. Munkáim között egyaránt találhatók használati tárgyak, dísztárgyak és ékszerek, amikre a szecessziós stílusirányzat jellemző, mint például a természetes formák leegyszerűsítése, növényi vagy hullámzó ornamentika sorolható.
Tagja vagyok a Gömöri Kézmüvesek Társulásának.
Közös kiállítások színhelyei: 2001, 2002 – Kassa
2003 – Kassa – Saca
2004 – Rozsnyó
2009 – Tiszaújváros
2010 – Szepsi és Budapest
2011 – Budapest
2012 – Tálya
2013 – Budapest
2014 – Szepsi
Önálló tárlatom színhelyei:
2002 – Torna
2006 – Torna, Hídvégardó
2011 és 2012-ben a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ által hirdetett versenyen díjat kaptam a kerámia kategóriában.
Pálinkáš Erika
Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Pálinkás Erika, 54 éves vagyok Bodrogszerdahely községben élek, ahol a községi hivatalban adminisztrációs alkalmazottként dolgozom. Szabadidőm nagy részében, már 13 éve, mint kézműves drótos – ékszereket alkotok különböző drótokból és kiegészítőkből. Hogyan lettem kézműves? A bátyám szintén drótos...megnyit →
Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Pálinkás Erika, 54 éves vagyok Bodrogszerdahely községben élek, ahol a községi hivatalban adminisztrációs alkalmazottként dolgozom. Szabadidőm nagy részében, már 13 éve, mint kézműves drótos – ékszereket alkotok különböző drótokból és kiegészítőkből. Hogyan lettem kézműves? A bátyám szintén drótos...megnyit →
Részletek
palinkas-erika-drotozo-1
Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Pálinkás Erika, 54 éves vagyok Bodrogszerdahely községben élek, ahol a községi hivatalban adminisztrációs alkalmazottként dolgozom. Szabadidőm nagy részében, már 13 éve, mint kézműves drótos – ékszereket alkotok különböző drótokból és kiegészítőkből. Hogyan lettem kézműves?
A bátyám szintén drótos kézműves – aki már művészeti szinten alkot –, évekkel ezelőtt jött az ötlettel, hogy én is próbáljak készíteni valamit drótból. Javasolt egyszerű dekoratív halacskákat alkotni, folyami kövekkel kombinálva. Fokozatosan bevezetett a drótozás rejtelmeibe, megtanultam a drótok tulajdonságait, különböző technikákat. Nem igazán sikerültek az első munkáim, de a bátyám biztatott, hogy ne adjam fel és folytassam. Sokszor kellett türelmesnek és kitartónak lennem, és addig dolgoztam egy-egy ékszeren amig nem készült el a képzeletem szerint. Így egy idő után már saját tervezésem alapján alkottam. Minden egyes darab egyedi, minden tudásom és szeretetem tükröződik bennük. Nagy öröm számomra, ha a vásárlóim visszatérve újabb alkotásaimat vásárolják meg, és büszkén viselik azokat. Az alkotás mestersége nagyon sok türelemre tanított meg, és nyugalmat hozott az életembe. Tagja vagyok a Gömöri Kézművesek Társulásának – Várhosszúréten, a GEMER- Kézműves Inkubátornak- Rozsnyón.
Foglalkozásokat már nem vállalok, munkáimat különböző vásárokon és kulturális rendezvényeken lehet megtekinteni, illetve megvásárolni. Olyan rendezvényeken és vásárokon tudok csak megjelenni, amik közelebb vannak, mivel a távolabbi helyekre nincs módomban eljutni a mozgássérültségem miatt. Továbbá a Hosszúréti Kézműves házban vannak a tárgyaim letétbe helyezve az érdeklődők számára. Eleget tudok tenni egyedi megrendeléseknek is, mint például személyes és alkalomra szabott ünnepi öltözékekhez saját megtervezésű szetteket elkészíteni, akár egy fotó alapján a ruháról. Megrendelésekre dolgozom féldrágakövekkel is, belekomponálom a megrendelt követ a drótos ékszerbe. Készítettem már menyasszonyi szettet is. A megadott elérhetőségeken lehet megtekinteni és rendelni ezeket egyeztetés után.
Imádok alkotni, főleg akkor, mikor a múzsa megihlet engem 🙂
Minden alkotásom tartalmaz egy kis darabot a lelkemből.
Bodó Sándor
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
Részletek
bodo-sandor-somorja (1)
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől – Janka Menkynová művész ösztönzésére – az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie, hogy a bronzöntést válassza, vagy dolgozzon egy gyárban, rövid idő alatt kertjében, Pozsonyban, létrehozta saját műhelyét. Saját kemencét, öntőformákat készített, és fél év után leadta az ÚĽUV-nak (Ústredie ľudovej umeleckej výroby – Népművészeti termékek központja) harangjai első kollekcióját. Tudását az öntőmesterekkel folytatott konzultációk és a szakirodalom tanulmányozása során bővítette, de idővel a saját gyakorlata erősítette. Korábban a harangok és csörgők előállítása mellett medálok, népművészeti ruhagombok gyártásával is foglalkozott. A népi termékek készítése mellett restaurátorok és gyűjtők részére történelmi objektumok másolatait is készíti.
Bronzöntéssel 1980 óta folyamatosan foglalkozik. Mint mondja, a bronzöntés a hobbija. Reggelente csak arra várt, mikor telik le a munka, és mehet a műhelyébe. Az eszterga készítésénél testvére segített neki, a kisebb harangokat (3 kg) dolgozza fel rajta. Nagyobb harangokat is készít, amelyeknél a precíz öntésre ügyel, hogy a harang felületét csak tisztítani kelljen. A kiöntött termék felületi kezelését a legnehezebb munkának tartja.
2000-ben az ÚĽUV és a Kulturális Minisztérium közös díját – a Népművészet Mestere díjat – nyerte el.
2021-ben elhunyt.
Ulman István
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
Részletek
ulman-istvan-fafarago (1)
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni.
Fával is kicsi kora óta dolgozik, így belefogott a faragásba. Kezdetben saját készítésű szerszámokkal, a maga kárán tanult meg bánni a fával. A gombaszögi táborokban már elhivatott társakkal folytatta a munkát. Autodidakta módon tanultak.
Az első nagyobb, megrendelésre készült munkáját Löffler Bélának köszönheti. A svedléri templomból a rozsnyói bányamúzeumba került, a bányászat csínját-bínját megmutató paraszt barokk oltárnak kellett elkészítenie a másolatát. Akkor már tudta, a fával való munka egy életre szól.
Ulman István csoportos és egyéni kiállításokon 1973-tól van jelen. Az eltelt évtizedek alatt számtalan tárlaton csodálhatták munkáit, de ő inkább azt szereti, ha szabadtéren láthatóak.
Bár mezőgazdász a tanult szakmája, mindig rajzolt. A változások után neki fogott vállalkozni, kultúrával, a Krajcár Könyvesbolttal és lapterjesztőként.
Igazi sorsfordulót a millecentenárium éve jelentette életében, 1996-ban. Ekkor faragták Ibrányban, Várhosszúrét testvértelepülésén a honfoglalási emlékművet. „Jó sorsom húsz éve összehozott Baffi Lajossal, akivel azóta is együtt faragunk. Hangos szó, vita sose volt köztünk, pedig írás, szerződés vagy ilyesmi sincs arról, hogy együtt dolgoznánk. A kapukon, emlékműveken, templomokon, bútorokon kívül tetőfelújításokkal is foglalkozunk.“
Amióta mívesebbnél mívesebb munkákat adnak ki a kezük alól, nem kell megrendeléseket keresniük. Jó munkájuk híre messzi vidékekre eljutott, ennek hála, sok helyen dolgozhattak.
A füleki református templom, Szepsiben a katolikus templom néhány berendezési tárgya, képkerete, Várhosszúrét kopjafái, Hárskút, Jólész, Ibrány, Szepsi, Jászó, Királyhelmec, Tornalja. Saját motívumvilágot találtak ki, szkíta, perzsa meg gömöri, erdélyi mintakincsből ötvözött saját világot faragnak.
Ulman István és munkatársai munkáját az egyediség, a mívesség, az odafigyelés, a befektetett munka, és sajátságos szellemiség jellemzi. Talán a legjobban a becsület, a mesterségbeli legjobb tudás, az elhivatottság arányos keverékéről beszélhetnénk, olyan keménységről, határozottságról, állhatatosságról – egy olyan gömöri magyar életérzésről, amit nem mindenki ért meg azonnal.
Példaképei Koós Károly, aki a jólétért meg a sikerért nem hagyta el a szülőföldjét, maradt Erdélyben. Másik nagy példaképe Makovecz Imre, ahogy ő tisztelte a fát meg az ősi motívumokat, az neki életre szóló megerősítés. Nagykaposi tanára, Jakab Sándor, aki a hatvanas években beoltotta őt a magyar nyelv és kultúra szeretetével.