Navrátil Sándor
Részletek
20240112_111240
63 éves gútai lakos vagyok. A kosárfonást édesapámtól, Navrátil Gábortól lestem el. Egy éve foglalkozok vele. Nyugdíjba vonulásom után több időt szeretnék szentelni a fonásra. Úgy, ahogyan édesapám is, én is úgy érzem, hogy hagyományaink, értékeink megőrzése, és tovább adása igenis fontos.
20240104_115623
Csányi Mária
Gyermekkorom óta szeretem a kézimunkát, olyan családba nőhettem fel ahol mindenki kézműveskedett. Hímzéssel kezdtem, azután jött a kötés, horgolás, amit édesanyámtól tanultam. Későbbiekben elsajátítottam a madeira és richelio hímzés technikáit, kereszthímzéssel készített képeket készítettem. Ezenkívül gyűjtöm a régi hímzett és horgolt terítőket, amelyeket megjavítok...megnyit →
Gyermekkorom óta szeretem a kézimunkát, olyan családba nőhettem fel ahol mindenki kézműveskedett. Hímzéssel kezdtem, azután jött a kötés, horgolás, amit édesanyámtól tanultam. Későbbiekben elsajátítottam a madeira és richelio hímzés technikáit, kereszthímzéssel készített képeket készítettem. Ezenkívül gyűjtöm a régi hímzett és horgolt terítőket, amelyeket megjavítok...megnyit →
Részletek
Gyermekkorom óta szeretem a kézimunkát, olyan családba nőhettem fel ahol mindenki kézműveskedett. Hímzéssel kezdtem, azután jött a kötés, horgolás, amit édesanyámtól tanultam. Későbbiekben elsajátítottam a madeira és richelio hímzés technikáit, kereszthímzéssel készített képeket készítettem. Ezenkívül gyűjtöm a régi hímzett és horgolt terítőket, amelyeket megjavítok és karbantartok. A kézimunkáim a családomnak és ismerőseimnek szereznek örömet, így remélem, hogy megmaradnak az utókornak.
P1390947
1704372686688
1704372686642
1704372686592
Ürge József
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később...megnyit →
Részletek
urge-jozsef-somorja-nagypaka-babszem-janko-2019
Pozsonyban születtem 1950-ben, jelenleg Somorján lakom. Testnevelő tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásomig iskola igazgatóként tevékenykedtem. A faragás szabadidős elfoglaltságnak indult, kis dolgokat készítettem (kisplasztikákat), a kezdetben még faanyagom sem igen volt és helyem sem. Meg kellett tanulni a technológiát, az anyagismeretet, az élesítéseket, majd később a gépek használatát. Ez a tanulás a mai napig tart. A munkáimat sokáig nem mertem megmutatni senkinek, csak a családnak, majd bíztatásukra 2011-ben megrendeztem az első önálló kiállításomat. Nem sokkal ezután Somorján, Dunaszerdahelyen, majd pedig Nagymegyeren is kiállítást szerveztünk. Az alkotásaim megtalálhatók Magyarországon, Kanadában, Erdélyben, Csehországban és Ausztriában.
Szívesen járok szimpóziumokra, tanulás szempontjából voltam többször Szlovákiában ill. Morvaországban is.
Néha gyermekfoglalkozásokat is tartok táborokban.
urge-jozsef-somorja-trianon
smart
smart
smart
urge-jozsef-somorja-a-micimacko
urge-jozsef-somorja-janyoki-1848-emlekoszlop
Sánta Mária
A 81 éves nyugdíjas tanítónő kb. 20 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a...megnyit →
A 81 éves nyugdíjas tanítónő kb. 20 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a...megnyit →
Részletek
santa-maria-7
A 81 éves nyugdíjas tanítónő kb. 20 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a széles közönség.
Mestere az azsúrozott, más néven áttört tojások technikájának. „Az áttört tojások készítésére a nyugdíjas éveimre lett időm. Eleinte csak tyúktojásokon próbálkoztam. Igazából mindent a saját káromon tanultam, mert egyszerűen nem volt kitől tanácsot kérni”. Több éves munka, gyakorlás és kitartás kellett ahhoz, hogy ma ilyen szépeket készítsen.
A kalocsai motívumokat riseliő technikával párosítja. A viaszos minták is egyediek, hiszen nem a klasszikus viaszírásos díszítést alkalmazza. Az ehhez szükséges színeket maga vegyíti – hogy megfelelő színeket kapjon –, és olajba áztatott kanóc fölött olvasztja meg.
„A strucc- és az emutojásokból készült ékszertartóknál a fabergé tojások inspiráltak. Igyekszem változatos díszítéseket alkalmazni. A selyemmel bélelt ékszertartónál a gyöngyöket és más díszeket húrral rögzítem.”
Életkorából és az anyagbeszerzés nehézségéből kifolyólag már ritkán készít írott, és áttört tojásokat, azonban elvétve még nekilát egy-egy darab elkészítéséhez, ill. otthonában számos díszes tojás megtekinthető.
santa-maria-6
santa-maria-5
santa-maria-4
santa-maria-3
santa-maria-2
santa-maria-1Csányi Július
Részletek
csanyi-julius-7
A vesszőfonás fortélyait különböző kurzusokon, mesteremberektől sajátította el, majd autodidakta módon fejlesztette tovább. Kedvtelésből kosarakat, dísztárgyakat készít, amelyeket értékesít is. Kosárfonó tanfolyamokat tart, nyári táborokban oktat, gyermekfoglalkozásokat tart, szakmai bemutatókon vesz részt. Rendszeres résztvevője a Fafaragók találkozójának.
Kézműves technikák: vesszőfonással készített tárgyak, fafaragás.
csanyi-julius-6
csanyi-julius-5
csanyi-julius-4
csanyi-julius-3
csanyi-julius-2
csanyi-julius-1Csányiová Mária
Részletek
csanyi-maria-7
Kézműves technikák: madeira, richelie, telt-kolocsi hímzés, horgolás, kötés, régi kézimunkák megmentése
csanyi-maria-6
csanyi-maria-5
csanyi-maria-4
csanyi-maria-3
csanyi-maria-2
csanyi-maria-1
Alžbeta Jaššová
A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen, horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a...megnyit →
A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen, horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a...megnyit →
Részletek
jassa-alzbeta-7
A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen, horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a már elsajátított csipkeverés technikáját. A Tardoskeddi Képzőművészeti Klubnak tagjaként a festészet világa is rabságában tartja.
jassa-alzbeta-5
jassa-alzbeta-4
jassa-alzbeta-3
jassa-alzbeta-2
jassa-alzbeta-1
Cseh Ilona
50 évesen kezdtem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel,...megnyit →
50 évesen kezdtem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel,...megnyit →
Részletek
barath-ilona-6
50 évesen kezdtem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel, majd kerámia tárgyakkal, bögrékkel bővítettem. Az első években Magyarországon jártam a kézműves vásárokat, majd Felvidéken csatlakoztam a kézművesek csapatához. Jelenleg 67 évesen, nyugdíjasként, mint szabad művész tevékenykedem. Bár kicsit fáradtan, de segítséggel még aktívan vásározok. A termékeimet teljesen egyedül készítem.
Alkalmazott technikák: kerámia, tűzzománc, fusing, cínezés
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
barath-ilona-4
barath-ilona-3
barath-ilona-2
barath-ilona-1Navrátil Gábor
Részletek
navratil-gabor-1
A kosárfonó mesterséget édesapjától tanulta el, ezen kívül seprűkötéssel is foglalkozott. Navrátil Gábor 2021-ben hunyt el. Tudását átörökítette fiára, aki folytatja édesapja kosárfonó mesterségét.
navratil-gabor-2
Mészáros Éva
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
Részletek
meszaros-eva-1
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt.
Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt, bizsudivatot is befolyásoló makramé-kultusz arra ösztönzött, hogy a rusztikusabb, durvább fonalak helyett finomabb anyagokkal dolgozzak. Így találtam rá a vékonyabb len- és kenderzsineg-szálakra. Az ékszer-készítésnél ezekkel a szálakkal dolgozom. Úgynevezett mikro-makramé technikát alkalmazva aprólékos műveket kreálok.
1986-tól a Karvai Mezőgazdasági Középiskola kollégiumának nevelője, majd vezetője lettem, előtte a muzslai óvoda igazgatónője voltam. 2002-től a KORAVA Vidékfejlesztési és Kulturális Társulás alapító tagja voltam Karván, ahol 34 éve élek. Ennek a szervezetnek szívügye a kézműves technikák újraélesztése és megszerettetése. A KORAVA kézműves táborokban kezdtem oktatni makramézásra a fiatalabb nemzedéket, de a révkomáromi Selye János Egyetem által szervezett pedagógus továbbképzéseken is tanítottam már.
Gyakran hívnak meg kiállításokra, vásárokra külföldön és belföldön egyaránt.
A teljesség igénye nélkül pár magyarországi helyszín: Budapest, Esztergom, Tata, Nyúl, Velem, Lábatlan, Komárom, Neszmély, Leányvár, Kecskemét, Visegrád.
Szlovákiai helyszínek: Udvard, Nyitra, Mocs, Muzsla, Köbölkút, Érsekújvár, Lég, Kolon, Párkány, Nána, Izsa, Gúta, Karva, Búcs, Komárom, Martos, Zsolna, Dunaszerdahely.
Alkotásaimat viseli többek közt: Bauer Edit EP képviselő, Szvorák Katalin népdalénekes és Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő.
Első kiállításom Izsán nyilt meg 2008 augusztusában Szilva József festőművésszel, a második 2009-ben Virten, Czafrangó Szilvia festőművésszel. Gyermekfoglalkozásokat is tartok.
Kézműves technikáim: körmönfonás és egyéb fonástechnika, zsinórszövés, makramé
meszaros-eva-7
meszaros-eva-6
meszaros-eva-5
meszaros-eva-4
meszaros-eva-3
meszaros-eva-2
Forró Terézia
Káka fonással foglalkozik, szalmából készít apró tárgyakat, kosarakat. A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta. Tudását különböző alkalmakkor adta át:...megnyit →
Káka fonással foglalkozik, szalmából készít apró tárgyakat, kosarakat. A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta. Tudását különböző alkalmakkor adta át:...megnyit →
Részletek
forro-terez-kosarak-3
Káka fonással foglalkozik, szalmából készít apró tárgyakat, kosarakat. A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta. Tudását különböző alkalmakkor adta át: a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában (SOKOL) Gútán, a Csallóközaranyosi kézműves műhelyben, népművészeti táborokban (pl. Gombaszögön, Gútán). Táborokban, iskolákban, különféle folklór eseményeken igyekszik átadni tudását a gyerekeknek, felnőtteknek.
forro-terez-kosarak-4
forro-terez-kosarak-2
forro-terez-kosarak-1
Gazdag Katalin
Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom - orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók...megnyit →
Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom - orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók...megnyit →
Részletek
gazdag-katalin-1a
Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom – orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók alapján, az idős lakosok elbeszélése segítségével, vagy a helybeli darabok lekicsinyítésével készíttetem el. A viseletek elkészítéséhez legtöbbször régi ruhák szétfejtett darabjait adtam a varrónőnek. Néhány esetben kész népviseletbe öltöztetett babát vásároltam, ha a faluban volt népviseletet készítő szakember.
Emellett régi, hímzett falvédőket is gyűjtök. Jelenleg kb. 150 darabos készlettel rendelkezem.
A népviseletes babákat és falvédőket kiállítás keretén belül lehet az igénylőknek bemutatni.
gazdag-katalin-2
gazdag-katalin-3
gazdag-katalin-4
gazdag-katalin-5
gazdag-katalin-6
gazdag-katalin-7
Furuglás Irén
Furuglás Irén a kötés, horgolás mellett megtanulta az üvegek, demizsonok fonását is, majd 2014-ben elsajátította a szövés technikáját, autodidakta módon. A szövéssel Ipolyszalkán találkozott először, és ott annyira megtetszett neki ez a mesterség, hogy 60 éves korára gyermekeitől egy szövőszéket kért ajándékba. Azóta, 8...megnyit →
Furuglás Irén a kötés, horgolás mellett megtanulta az üvegek, demizsonok fonását is, majd 2014-ben elsajátította a szövés technikáját, autodidakta módon. A szövéssel Ipolyszalkán találkozott először, és ott annyira megtetszett neki ez a mesterség, hogy 60 éves korára gyermekeitől egy szövőszéket kért ajándékba. Azóta, 8...megnyit →
Részletek
furuglas-iren-1
Furuglás Irén a kötés, horgolás mellett megtanulta az üvegek, demizsonok fonását is, majd 2014-ben elsajátította a szövés technikáját, autodidakta módon. A szövéssel Ipolyszalkán találkozott először, és ott annyira megtetszett neki ez a mesterség, hogy 60 éves korára gyermekeitől egy szövőszéket kért ajándékba. Azóta, 8 éve foglalkozik szövéssel. Jelenleg a többi technikát már nem alkalmazza.
Gyermekeknek rendszeresen tart foglalkozásokat iskolákban, táborokban.
furuglas-iren-3a
furuglas-iren-2
furuglas-iren-4
furuglas-iren-5
furuglas-iren-6
Buják Vince
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →
Részletek
bujak-vince-2
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a „Kosárkötés hagyománya Tardoskedden” című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője a községben rendszeresen megrendezésre kerülő fafaragók találkozójának. Faragott alkotásai számtalan szlovákiai, magyarországi, erdélyi településen is megtalálhatók, de Olaszországban és Lengyelországban is áll emlékoszlopa. Munkája elismeréseként a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2006-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel, Tardoskedd Község képviselő testülete pedig Faludíjjal tüntette ki. 2010-ben Farnad díszpolgárává avatták. 2017-ben Polgármesteri Díjban részesült Tardoskedden, valamint a magyarországi Környén a „Partnerkapcsolatok díjat” a partnerkapcsolatok ápolása és fejlesztése területén kifejetett magas színvonalú, áldozatos munkájáért vehette át.
bujak-vince-5
bujak-vince-1
bujak-vince-7
bujak-vince-8
bujak-vince-9
Hodúr Lajos
Hodúr Lajos vagyok, 69 éves, Taksonyfalván lakom. 1969-ben kezdtem vasesztergályosnak - fémmegmunkálónak tanulni. A műhelyben mindig nagyon odafigyeltem, szorgalmas voltam. 17 éves koromban megkért a mester, hogy készítsek neki egy furulyát fából. Mindent elmondott, mit hogy csináljak és fát is adott hozzá. Beleszerettem a...megnyit →
Hodúr Lajos vagyok, 69 éves, Taksonyfalván lakom. 1969-ben kezdtem vasesztergályosnak - fémmegmunkálónak tanulni. A műhelyben mindig nagyon odafigyeltem, szorgalmas voltam. 17 éves koromban megkért a mester, hogy készítsek neki egy furulyát fából. Mindent elmondott, mit hogy csináljak és fát is adott hozzá. Beleszerettem a...megnyit →
Részletek
hodur-lajos-galanta-1
Hodúr Lajos vagyok, 69 éves, Taksonyfalván lakom. 1969-ben kezdtem vasesztergályosnak – fémmegmunkálónak tanulni. A műhelyben mindig nagyon odafigyeltem, szorgalmas voltam. 17 éves koromban megkért a mester, hogy készítsek neki egy furulyát fából. Mindent elmondott, mit hogy csináljak és fát is adott hozzá. Beleszerettem a fa illatába, mintáiba, színeibe. Két-három hónap után otthon kezdtem fát esztergálni saját gépemen és azóta, kisebb kihagyásokkal, de nagy szenvedéllyel készítem alkotásaimat. Később kapcsolatba léptem a Magyar Faesztergályos Klubbal, ahol sokat tanultunk egymástól. Magyarországon rendszeresen találkozunk Székesfehérváron, Sopronban és Budapesten. Arra törekszünk, hogy ez a mesterség/ kézművesség ne vesszen ki a rohanó világból. A magyarországi faesztergályosokkal többször voltam Ausztriában a Holzman cégben – üzletben a faesztergálás módját bemutatni. Pillanatnyilag nyugdíjas vagyok, ha akad egy kis szabad időm, akkor fával foglalkozom.
415573867_1456017998280855_1239373011131924310_n
415687371_1306775503282852_1857797200890313546_n
hodur-lajos-galanta-3
hodur-lajos-taksony-fafarago (9)
hodur-lajos-taksony-fafarago (4)
hodur-lajos-taksony-fafarago (3)
hodur-lajos-taksony-fafarago (1)
Czajlik Lukács
Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel műveli. Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever. Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz...megnyit →
Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel műveli. Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever. Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz...megnyit →
Részletek
czajlik-lukacs-nagyabony-1 (5)
Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel műveli.
Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever.
Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz nélkül): bodzavirág-, mézes bodzavirág- mentás bodzavirág szörpöket, bodzából, almából, meggyből és ezek keverékéből.
Elismert termékük a bodzadzsem almával, körtével és szilvával keverve, valamint a bodzavirág zselé.
czajlik-lukacs-nagyabony-1 (6)
czajlik-lukacs-nagyabony-1 (4)
czajlik-lukacs-nagyabony-1 (3)
czajlik-lukacs-nagyabony-1 (2)
Illés Béla
1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott. „A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni,...megnyit →
1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott. „A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni,...megnyit →
Részletek
illes-bela-1
1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott.
„A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni, gyerekkorom óta a szobrok és a festmények érdekeltek. A fa azért áll hozzám közel, mert nem kell hozzá csak a véső és faraghatok. Faragtam kőszobrot is, de többet láttam a fában. Az 1970-es években az érsekújvári járásban amatőr művészeti képzőt, iskolát szerveztek, amelyen festészettel foglalkoztam. Kicsit érdekelt, aztán rájöttem, hogy a fával a legegyszerűbb, mert hárman vagyunk összekapcsolva: a fa, meg a véső és én. Aztán megmaradtam a fánál, de csinálok gipszből is, meg festek is, de a fa a fő foglalkozásom. Míg dolgoztam, munka mellett faragtam. Ha a fa illata megfog, ott nem találsz határokat, nekifogsz, oszt csinálod.
A kopjafák úgy születtek, hogy a rendszerváltás után ezen a tájon is elkezdték őket faragni. Jött valahonnan Erdélyből, ilyen-olyan emlékezetekre. Először Kamocsára, a templomudvarba faragtam egyet. Jóformán azt sem tudtam, mi a lényege, aztán rendeltem egy könyvet magamnak, s abból jöttem rá, mit is jelentenek a kopjafába kifaragott részek. Bővebben kezdtem vele foglalkozni, mert ennek is, annak is kellett, a faluknak, megtanultam a kopjafafaragás csínját-bínját, de mára a kopjafafaragás leállt, mintha betelt volna a piac.
De vannak kisebb nagyobb műveim, mert sokan szeretnének ezt-azt faragtatni. Rájöttem, hogy amíg tele voltam energiával, jobban rá tudtam volna állni. Ma már nagyra értékelem, ha valaki egy fát kifarag, az már érték. Megéreztem a súlyát, de már nincs az az ambíció, hogy nekilássak. Ezelőtt elképzeltem a szobrot, és már faragtam is. A témáim majdnem mindig a falusi nép világából születtek. Próbálkoztam modernebbekkel is.
illes-bela-7
illes-bela-6
illes-bela-5
illes-bela-4
illes-bela-3
illes-bela-2
Bodó Sándor
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
Részletek
bodo-sandor-somorja (1)
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépéseit a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől – Janka Menkynová művész ösztönzésére – az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie, hogy a bronzöntést válassza, vagy dolgozzon egy gyárban, rövid idő alatt kertjében, Pozsonyban, létrehozta saját műhelyét. Saját kemencét, öntőformákat készített, és fél év után leadta az ÚĽUV-nak (Ústredie ľudovej umeleckej výroby – Népművészeti termékek központja) harangjai első kollekcióját. Tudását az öntőmesterekkel folytatott konzultációk és a szakirodalom tanulmányozása során bővítette, de idővel a saját gyakorlata erősítette. Korábban a harangok és csörgők előállítása mellett medálok, népművészeti ruhagombok gyártásával is foglalkozott. A népi termékek készítése mellett restaurátorok és gyűjtők részére történelmi objektumok másolatait is készíti.
Bronzöntéssel 1980 óta folyamatosan foglalkozik. Mint mondja, a bronzöntés a hobbija. Reggelente csak arra várt, mikor telik le a munka, és mehet a műhelyébe. Az eszterga készítésénél testvére segített neki, a kisebb harangokat (3 kg) dolgozza fel rajta. Nagyobb harangokat is készít, amelyeknél a precíz öntésre ügyel, hogy a harang felületét csak tisztítani kelljen. A kiöntött termék felületi kezelését a legnehezebb munkának tartja.
2000-ben az ÚĽUV és a Kulturális Minisztérium közös díját – a Népművészet Mestere díjat – nyerte el.
2021-ben elhunyt.
bodo-sandor-somorja (4)
bodo-sandor-somorja (3)
bodo-sandor-somorja (2)
bodo-sandor-somorja-5
Jakab Malvína
Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait. Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa. A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben...megnyit →
Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait. Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa. A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben...megnyit →
Részletek
jakab-malvina-csipkevero-1
Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait.
Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa.
A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben jött létre a gömöri közművelődési központ kezdeményezésére, és jelenleg átlagosan 15 tagot számlál Rozsnyóról és a környékéről. Összejöveteleik alkalmával a csipkeverés hagyományos és új módjaival ismerkednek, megosztva egymással tapasztalataikat. Rendszeresen részt vesznek a „Paličkovanie – Csipkeverés – Koronki” elnevezésű nemzetközi fesztivál szervezésében, nemzetközi konferenciákon, kiállításokon és alkotóműhelyeken.
A gömöri minták nagy, vastag minták voltak, mivel főleg főkötők készültek belőlük. Napjainkban már nem divat a kis terítő és a falakat díszítő kézimunka. Főkötőt sem hordunk, azonban mégis büszkén díszeleg ruháinkon a vert csipke. Nemegyszer pólók díszítéseként köszön vissza. Azonban tudnunk kell, hogy a valódi, kézzel vert csipke hónapokig készül.
A csipkeverés kellékei a henger, az orsók, a cérna, a gombostűk, az olló, a takácstű és a horgolótű. Aki csipkét szeretne verni, annak sok türelemre és művészi tehetségre is szüksége van. A mintát lerajzolják, átlátszó papírral takarják le, hogy az alkotás elkészültekor, amikor a keményítést végzik, ne ázzon el a minta.
jakab-malvina-csipkevero-4
jakab-malvina-csipkevero-3
jakab-malvina-csipkevero-2
Ulman István
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
Részletek
ulman-istvan-fafarago (1)
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni.
Fával is kicsi kora óta dolgozik, így belefogott a faragásba. Kezdetben saját készítésű szerszámokkal, a maga kárán tanult meg bánni a fával. A gombaszögi táborokban már elhivatott társakkal folytatta a munkát. Autodidakta módon tanultak.
Az első nagyobb, megrendelésre készült munkáját Löffler Bélának köszönheti. A svedléri templomból a rozsnyói bányamúzeumba került, a bányászat csínját-bínját megmutató paraszt barokk oltárnak kellett elkészítenie a másolatát. Akkor már tudta, a fával való munka egy életre szól.
Ulman István csoportos és egyéni kiállításokon 1973-tól van jelen. Az eltelt évtizedek alatt számtalan tárlaton csodálhatták munkáit, de ő inkább azt szereti, ha szabadtéren láthatóak.
Bár mezőgazdász a tanult szakmája, mindig rajzolt. A változások után neki fogott vállalkozni, kultúrával, a Krajcár Könyvesbolttal és lapterjesztőként.
Igazi sorsfordulót a millecentenárium éve jelentette életében, 1996-ban. Ekkor faragták Ibrányban, Várhosszúrét testvértelepülésén a honfoglalási emlékművet. „Jó sorsom húsz éve összehozott Baffi Lajossal, akivel azóta is együtt faragunk. Hangos szó, vita sose volt köztünk, pedig írás, szerződés vagy ilyesmi sincs arról, hogy együtt dolgoznánk. A kapukon, emlékműveken, templomokon, bútorokon kívül tetőfelújításokkal is foglalkozunk.“
Amióta mívesebbnél mívesebb munkákat adnak ki a kezük alól, nem kell megrendeléseket keresniük. Jó munkájuk híre messzi vidékekre eljutott, ennek hála, sok helyen dolgozhattak.
A füleki református templom, Szepsiben a katolikus templom néhány berendezési tárgya, képkerete, Várhosszúrét kopjafái, Hárskút, Jólész, Ibrány, Szepsi, Jászó, Királyhelmec, Tornalja. Saját motívumvilágot találtak ki, szkíta, perzsa meg gömöri, erdélyi mintakincsből ötvözött saját világot faragnak.
Ulman István és munkatársai munkáját az egyediség, a mívesség, az odafigyelés, a befektetett munka, és sajátságos szellemiség jellemzi. Talán a legjobban a becsület, a mesterségbeli legjobb tudás, az elhivatottság arányos keverékéről beszélhetnénk, olyan keménységről, határozottságról, állhatatosságról – egy olyan gömöri magyar életérzésről, amit nem mindenki ért meg azonnal.
Példaképei Koós Károly, aki a jólétért meg a sikerért nem hagyta el a szülőföldjét, maradt Erdélyben. Másik nagy példaképe Makovecz Imre, ahogy ő tisztelte a fát meg az ősi motívumokat, az neki életre szóló megerősítés. Nagykaposi tanára, Jakab Sándor, aki a hatvanas években beoltotta őt a magyar nyelv és kultúra szeretetével.
ulman-istvan-fafarago (8)
ulman-istvan-fafarago (7)
ulman-istvan-fafarago (6)
ulman-istvan-fafarago (5)
ulman-istvan-fafarago (4)
ulman-istvan-fafarago (3)
ulman-istvan-fafarago (2)
Palencsár Magdolna
Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →
Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →
Részletek
palencsar-magdolna-1
Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk, lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla, kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja volt, és ahol közelebbről is megismerkedtem Béla bácsi munkásságával. Az ő szobrászművei is vágyat ébresztettek bennem, hogy egyszer majd én is szobrászattal foglalkozzak.
Az első eredményeket mégis 50 éves koromban értem el, amikor a fiam megajándékozott egy faragókészlettel. Főleg szobrokat és domborműveket készítek. Az első kültéri szobrom a szülőfalumban, Restén van felállítva.
2006-tól tagja vagyok a Gömöri Kézművesek Társulásának.
palencsar-magdolna-6
palencsar-magdolna-5
palencsar-magdolna-4
palencsar-magdolna-3
palencsar-magdolna-2
Varga Kálmán
A kosárfonás mellett vesszőseprű készítéssel és kukorica fonással foglalkozik. Mindezeket a tevékenységeket nagyapjától tanulta el gyermekkorában, amit nap mint nap fejleszt, gyakorol. Gyermektáborokban rendszeresen tart gyermekfoglalkozásokat, és nyitott arra is, hogy átadja tudását felnőtteknek is. Vásárokban az utóbbi időbe nem árusít, azonban otthonában meg...megnyit →
A kosárfonás mellett vesszőseprű készítéssel és kukorica fonással foglalkozik. Mindezeket a tevékenységeket nagyapjától tanulta el gyermekkorában, amit nap mint nap fejleszt, gyakorol. Gyermektáborokban rendszeresen tart gyermekfoglalkozásokat, és nyitott arra is, hogy átadja tudását felnőtteknek is. Vásárokban az utóbbi időbe nem árusít, azonban otthonában meg...megnyit →
Részletek
varga-kalman-1
A kosárfonás mellett vesszőseprű készítéssel és kukorica fonással foglalkozik. Mindezeket a tevékenységeket nagyapjától tanulta el gyermekkorában, amit nap mint nap fejleszt, gyakorol. Gyermektáborokban rendszeresen tart gyermekfoglalkozásokat, és nyitott arra is, hogy átadja tudását felnőtteknek is. Vásárokban az utóbbi időbe nem árusít, azonban otthonában meg lehet tekinteni, vásárolni a kézműves tárgyait. Egyedüli rendezvény, ahol minden éven megjelenik, az a Duna Menti Tavasz, Dunaszerdahelyen. Készít kisebb ill. nagyobb méretű kosarakat is, valamint tűzifának valót is. A nagymegyeri tájház kerítését ő készítette, egy-két évente fel is újítja.
varga-kalman-2