Sánta Mária

A 76 éves nyugdíjas tanítónő 13 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a széles...megnyit →

A 76 éves nyugdíjas tanítónő 13 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a széles...megnyit →
Részletek

santa-maria-7
A 76 éves nyugdíjas tanítónő 13 éve foglalkozik különböző tojásdíszítő technikákkal. Tyúk-, kacsa-, lúd-, strucc-, emu- és pulykatojásokat csipkéz és fest. 2008 telén a komáromi Limes Galériában, 2009 nyarán az érsekújvári Regionális Kulturális Központban, 2011-ben Tardoskedden csodálhatta meg nagy becsben tartott darabjait a széles közönség.
Mestere az azsúrozott, más néven áttört tojások technikájának. „Az áttört tojások készítésére a nyugdíjas éveimre lett időm. Eleinte csak tyúktojásokon próbálkoztam. Igazából mindent a saját káromon tanultam, mert egyszerűen nem volt kitől tanácsot kérni”. Több éves munka, gyakorlás és kitartás kellett ahhoz, hogy ma ilyen szépeket készítsen.
A kalocsai motívumokat riseliő technikával párosítja. A viaszos minták is egyediek, hiszen nem a klasszikus viaszírásos díszítést alkalmazza. Az ehhez szükséges színeket maga vegyíti – hogy megfelelő színeket kapjon –, és olajba áztatott kanóc fölött olvasztja meg.
„A strucc- és az emutojásokból készült ékszertartóknál a fabergé tojások inspiráltak. Igyekszem változatos díszítéseket alkalmazni. A selyemmel bélelt ékszertartónál a gyöngyöket és más díszeket húrral rögzítem.
Csányi Július

A vesszőfonás fortélyait különböző kurzusokon, mesteremberektől sajátította el, majd autodidakta módon fejlesztette tovább. Kedvtelésből kosarakat, dísztárgyakat készít, amelyeket értékesít is, kosárfonó tanfolyamokat tart, nyári táborokban oktat, szakmai bemutatókon vesz részt. Tagja a 2008 októberében alakult Élő Hagyományok Polgári Társulásnak, rendszeres résztvevője a Fafaragók találkozójának. Kézműves...megnyit →

A vesszőfonás fortélyait különböző kurzusokon, mesteremberektől sajátította el, majd autodidakta módon fejlesztette tovább. Kedvtelésből kosarakat, dísztárgyakat készít, amelyeket értékesít is, kosárfonó tanfolyamokat tart, nyári táborokban oktat, szakmai bemutatókon vesz részt. Tagja a 2008 októberében alakult Élő Hagyományok Polgári Társulásnak, rendszeres résztvevője a Fafaragók találkozójának. Kézműves...megnyit →
Részletek

csanyi-julius-7
A vesszőfonás fortélyait különböző kurzusokon, mesteremberektől sajátította el, majd autodidakta módon fejlesztette tovább. Kedvtelésből kosarakat, dísztárgyakat készít, amelyeket értékesít is, kosárfonó tanfolyamokat tart, nyári táborokban oktat, szakmai bemutatókon vesz részt. Tagja a 2008 októberében alakult Élő Hagyományok Polgári Társulásnak, rendszeres résztvevője a Fafaragók találkozójának.
Kézműves technikák: vesszőfonással készített tárgyak, fafaragás.
Alžbeta Jaššová

A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a...megnyit →

A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a...megnyit →
Részletek

jassa-alzbeta-7
A képzőművészetet nemcsak csodálja, de műveli is. Bár a szakmát nem tanulta, az alkotással nem hivatásszerűen foglalkozik, de az alkotói képességének, az esztétikai érzékének köszönhetően örömet okoz közvetlen környezetének. Szinte minden idejét az alkotás köti le. A kötésen horgoláson kívül rengeteget varr, csiszolja a már elsajátított csipkeverés technikáját. A Tardoskeddi Képzőművészeti Klubnak tagjaként a festészet világa is rabságában tartja.
Cseh Ilona

50 évesen kezdetem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel, majd kerámia tárgyakkal...megnyit →

50 évesen kezdetem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel, majd kerámia tárgyakkal...megnyit →
Részletek

barath-ilona-6
50 évesen kezdetem el ólomüvegezéssel foglalkozni. Budapesten kaptam az első OKJ vizsgát, majd a Szimultán művészeti iskolában szerzetem meg az érettségit művészi üvegolvasztásból. Tűzzománc- és a kerámiakészítést hobbi szinten tanultam. Kezdetben fusing ékszereket készítettem, amelyeket kézműves vásárokon értékesítettem. Később a kínálatomat tűzzománc ékszerekkel, faliképekkel, majd kerámia tárgyakkal bővítettem. Az első években Magyarországon jártam a kézműves vásárokat, majd Felvidéken csatlakoztam a kézművesek csapatához. Jelenleg 62 évesen, nyugdíjasként, mint szabad művész tevékenykedem. Bár kicsit fáradtan, de segítséggel még aktívan vásározok. A termékeimet teljesen egyedül készítem. Rengeteget dolgozom, mert engem a munka éltet.
Alkalmazott technikák: kerámia, tűzzománc, fusing, cínezés
Kázmér Mária

A makramé technikáját autodidakta módon sajátítottam el. Mindig is szerettem kipróbálni különféle kézműves technikákat. Mivel egy ideig sokat voltam gyerekek közelében, szívesen tartottam nekik foglalkozásokat, magam által kitalált megoldásokkal. Sok alkalommal hívnak falunapi rendezvényekre, főleg a régióban, mert a kisebb gyermekek szívesen ülnek le...megnyit →

A makramé technikáját autodidakta módon sajátítottam el. Mindig is szerettem kipróbálni különféle kézműves technikákat. Mivel egy ideig sokat voltam gyerekek közelében, szívesen tartottam nekik foglalkozásokat, magam által kitalált megoldásokkal. Sok alkalommal hívnak falunapi rendezvényekre, főleg a régióban, mert a kisebb gyermekek szívesen ülnek le...megnyit →
Részletek

kazmer-maria-1
A makramé technikáját autodidakta módon sajátítottam el. Mindig is szerettem kipróbálni különféle kézműves technikákat. Mivel egy ideig sokat voltam gyerekek közelében, szívesen tartottam nekik foglalkozásokat, magam által kitalált megoldásokkal. Sok alkalommal hívnak falunapi rendezvényekre, főleg a régióban, mert a kisebb gyermekek szívesen ülnek le makramézni.
Mészáros Éva

A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →

A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt. Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt,...megnyit →
Részletek

meszaros-eva-1
A makramé az 1960-as évek népszerű kézimunkafajtája és iparművészeti ága volt.
Pedagógiai tanulmányaim során ismerkedtem meg ezzel a technikával Léván. A 70-es években megszerzett alapismereteimet az utóbbi 15 év alatt olyannyira továbbfejlesztettem, hogy egyéni ötleteimet megvalósítva egy sajátos stílust alakítottam ki. A napjainkban újraéledt, bizsudivatot is befolyásoló makramé-kultusz arra ösztönzött, hogy a rusztikusabb, durvább fonalak helyett finomabb anyagokkal dolgozzak. Így találtam rá a vékonyabb len- és kenderzsineg-szálakra. Az ékszer-készítésnél ezekkel a szálakkal dolgozom. Úgynevezett mikro-makramé technikát alkalmazva aprólékos műveket kreálok.
1986-tól a Karvai Mezőgazdasági Középiskola kollégiumának nevelője, majd vezetője lettem, előtte a muzslai óvoda igazgatónője voltam. 2002-től a KORAVA Vidékfejlesztési és Kulturális Társulás alapító tagja voltam Karván, ahol 34 éve élek. Ennek a szervezetnek szívügye a kézműves technikák újraélesztése és megszerettetése. A KORAVA kézműves táborokban kezdtem oktatni makramézásra a fiatalabb nemzedéket, de a révkomáromi Selye János Egyetem által szervezett pedagógus továbbképzéseken is tanítottam már.
Gyakran hívnak meg kiállításokra, vásárokra külföldön és belföldön egyaránt.
A teljesség igénye nélkül pár magyarországi helyszín: Budapest, Esztergom, Tata, Nyúl, Velem, Lábatlan, Komárom, Neszmély, Leányvár, Kecskemét, Visegrád.
Szlovákiai helyszínek: Udvard, Nyitra, Mocs, Muzsla, Köbölkút, Érsekújvár, Lég, Kolon, Párkány, Nána, Izsa, Gúta, Karva, Búcs, Komárom, Martos, Zsolna, Dunaszerdahely.
Alkotásaimat viseli többek közt: Bauer Edit EP képviselő, Szvorák Katalin népdalénekes és Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő.
Első kiállításom Izsán nyilt meg 2008 augusztusában Szilva József festőművésszel, a második 2009-ben Virten, Czafrangó Szilvia festőművésszel.
Kézműves technikáim: makramé, körmönfonás és egyéb fonástechnika, zsinórszövés.
Forró Terézia

A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta. Tudását különböző alkalmakkor adta át: a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában (SOKOL) Gútán,...megnyit →

A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta. Tudását különböző alkalmakkor adta át: a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában (SOKOL) Gútán,...megnyit →
Részletek

forro-terez-kosarak-3
A mesterséget nagybátyjától tanulta, de szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nyugdíj előtt a Brasňa nevű Érsekújvári vállalatnál dolgozott. Munkáit a pozsonyi DETVA Ľudové výrobné družstvo (Népi kistermelő szövetkezet) is forgalmazta.
Tudását különböző alkalmakkor adta át: a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában (SOKOL) Gútán, a Csallóközaranyosi kézműves műhelyben, népművészeti táborokban (pl. Gombaszögön, Gútán).
Káka (gyékény) szövéssel foglalkozik, szalmából készít apró tárgyakat, kosarakat.
Gazdag Katalin

Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom - orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók...megnyit →

Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom - orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók...megnyit →
Részletek

gazdag-katalin-1a
Ismereteimet autodidakta módon szereztem. Segítségemre voltak a pedagógiai ismeretek, tudniillik magyar nyelv- és irodalom – orosz nyelv szakos pedagógus voltam nyugdíjazásomig. Népviseletes babákat 2014-től gyűjtök a világ minden országából, 2015-től figyelmem célirányosan a felvidéki magyar falvak népviselete felé fordult. Egy-egy település népviseletét régi fotók alapján, az idős lakosok elbeszélése segítségével, vagy a helybeli darabok lekicsinyítésével készíttetem el. A viseletek elkészítéséhez legtöbbször régi ruhák szétfejtett darabjait adtam a varrónőnek. Néhány esetben kész népviseletbe öltöztetett babát vásároltam, ha a faluban volt népviseletet készítő szakember.
Emellett régi, hímzett falvédőket is gyűjtök. Jelenleg kb. 150 darabos készlettel rendelkezem.
A népviseletes babákat és falvédőket kiállítás keretén belül lehet az igénylőknek bemutatni.
Kiss Gizella

Kiss Gizella mindig szeretett kézimunkázni, főleg kivarrni. Miután nyugdíjba vonult, olcsó hobbi után kutatott az interneten, így talált rá a papírfonásra. Kitartó gyakorlással megszámlálhatatlan mennyiségű, típusú mestermunkát készített már: kosárkák, vázák, szalvétatartók, kalap, hattyú, cipő, szélmalom, taliga, babakocsi, ceruzatartó, karácsonyfadísz, húsvéti nyuszi, feszület... Több...megnyit →

Kiss Gizella mindig szeretett kézimunkázni, főleg kivarrni. Miután nyugdíjba vonult, olcsó hobbi után kutatott az interneten, így talált rá a papírfonásra. Kitartó gyakorlással megszámlálhatatlan mennyiségű, típusú mestermunkát készített már: kosárkák, vázák, szalvétatartók, kalap, hattyú, cipő, szélmalom, taliga, babakocsi, ceruzatartó, karácsonyfadísz, húsvéti nyuszi, feszület... Több...megnyit →
Részletek

kiss-gizella-papir-4
Kiss Gizella mindig szeretett kézimunkázni, főleg kivarrni. Miután nyugdíjba vonult, olcsó hobbi után kutatott az interneten, így talált rá a papírfonásra. Kitartó gyakorlással megszámlálhatatlan mennyiségű, típusú mestermunkát készített már: kosárkák, vázák, szalvétatartók, kalap, hattyú, cipő, szélmalom, taliga, babakocsi, ceruzatartó, karácsonyfadísz, húsvéti nyuszi, feszület… Több alkalommal is volt lehetősége tanítani a technikát.
Schváb Magolna

Nyugdíjas könyvelő, 15 éve gyártja rendületlenül a szemet-szájat gyönyörködtető finomságokat. Mézeskalács rétesével első díjat nyert a helyi szabadidőközpontban a szakácsnők 2008-as évi farsangi találkozóján. Születésnapokra, jubileumokra, lakodalmakba, karácsonyra, húsvétra és Márton-napra készíti a legtöbb édességet. Szerte a világon kóstolták már a tardoskeddi mézeskalácsokat, Magyarországon,...megnyit →

Nyugdíjas könyvelő, 15 éve gyártja rendületlenül a szemet-szájat gyönyörködtető finomságokat. Mézeskalács rétesével első díjat nyert a helyi szabadidőközpontban a szakácsnők 2008-as évi farsangi találkozóján. Születésnapokra, jubileumokra, lakodalmakba, karácsonyra, húsvétra és Márton-napra készíti a legtöbb édességet. Szerte a világon kóstolták már a tardoskeddi mézeskalácsokat, Magyarországon,...megnyit →
Részletek

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Nyugdíjas könyvelő, 15 éve gyártja rendületlenül a szemet-szájat gyönyörködtető finomságokat. Mézeskalács rétesével első díjat nyert a helyi szabadidőközpontban a szakácsnők 2008-as évi farsangi találkozóján. Születésnapokra, jubileumokra, lakodalmakba, karácsonyra, húsvétra és Márton-napra készíti a legtöbb édességet. Szerte a világon kóstolták már a tardoskeddi mézeskalácsokat, Magyarországon, Angliában, Amerikában is.
Buják Vince

Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →

Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a "Kosárkötés hagyománya Tardoskedden" című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője...megnyit →
Részletek

bujak-vince-2
Buják Vince gyermekkora óta műveli a kosárkötés mesterségét, melynek alapjait több kosárfonó tanfolyamon is oktatta. 2004-ben megjelentette a “Kosárkötés hagyománya Tardoskedden” című kiadványát. Később a fafaragás is felkeltette az érdeklődését, ennek a szenvedélyének azóta is hódol, minek bizonyítéka a temérdek alkotás. Évek óta társszervezője a községben rendszeresen megrendezésre kerülő fafaragók találkozójának. Faragott alkotásai számtalan szlovákiai, magyarországi, erdélyi településen is megtalálhatók, de Olaszországban és Lengyelországban is áll emlékoszlopa. Munkája elismeréseként a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2006-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel, Tardoskedd Község képviselő testülete pedig Faludíjjal tüntette ki. 2010-ben Farnad díszpolgárává avatták. 2017-ben Polgármesteri Díjban részesült Tardoskedden, valamint a magyarországi Környén a “Partnerkapcsolatok díjat” a partnerkapcsolatok ápolása és fejlesztése területén kifjetett magas színvonalú, áldozatos munkájáért vehette át.
Bajkai Mária

15 éve foglalkozom csuhétermék készítésével. A technikát autodidakta módon tanultam meg. Az egyszerű virágok után az emberalakok következtek, majd a betlehemek, fenyőfadíszek. Gyakran veszek részt gyerekfoglalkozásokon, fesztiválokon és kiállításokon. Az Alsó Garammenti régiót képviseltem a pozsonyi várban rendezett kiállításon, a Csemadok országos székházába látogató...megnyit →

15 éve foglalkozom csuhétermék készítésével. A technikát autodidakta módon tanultam meg. Az egyszerű virágok után az emberalakok következtek, majd a betlehemek, fenyőfadíszek. Gyakran veszek részt gyerekfoglalkozásokon, fesztiválokon és kiállításokon. Az Alsó Garammenti régiót képviseltem a pozsonyi várban rendezett kiállításon, a Csemadok országos székházába látogató...megnyit →
Részletek

bajkai-zolyomi-maria-csuhes-1
15 éve foglalkozom csuhétermék készítésével. A technikát autodidakta módon tanultam meg. Az egyszerű virágok után az emberalakok következtek, majd a betlehemek, fenyőfadíszek. Gyakran veszek részt gyerekfoglalkozásokon, fesztiválokon és kiállításokon. Az Alsó Garammenti régiót képviseltem a pozsonyi várban rendezett kiállításon, a Csemadok országos székházába látogató Sólyom László az én munkámat kapta ajándékba. Munkáim világszerte ismertek.
Czajlik Lukács

Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel. műveli. Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever. Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz...megnyit →

Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel. műveli. Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever. Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz...megnyit →
Részletek

czajlik-lukacs-nagyabony-1 (5)
Már gyerekkorában megszerette a méhészkedést, az 1970-es évek végétől családi vállalkozásként, feleségével, fiával Péterrel. műveli.
Többféle mézet készít: akác-, hárs-, repce- és virágmézet. A csemege mézbe szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, mazsolát kever.
Czajlik nektár néven 100 %-os természetes gyümölcsleveket is készítenek (tartósítószer, cukor és víz nélkül): bodzavirág-, mézes bodzavirág- mentás bodzavirág szörpöket, bodzából, almából, meggyből és ezek keverékéből.
Elismert termékük a bodzadzsem almával, körtével és szilvával keverve, valamint a bodzavirág zselé.
Illés Béla

1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott. „A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni,...megnyit →

1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott. „A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni,...megnyit →
Részletek

illes-bela-1
1943. február 14-én Szímőn született, azóta is ott él. Fafaragással az 1970-es évektől foglalkozik. Kültéri szobrai, kopjafái mellett kisebb alkotásokat is készít. Több helyen volt kiállítása: Érsekújvárban, Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban, önálló kiállítása Szímőn. Több kopjafát is faragott.
„A fával a 1970-es években kezdtem foglalkozni, gyerekkorom óta a szobrok és a festmények érdekeltek. A fa azért áll hozzám közel, mert nem kell hozzá csak a véső és faraghatok. Faragtam kőszobrot is, de többet láttam a fában. Az 1970-es években az érsekújvári járásban amatőr művészeti képzőt, iskolát szerveztek, amelyen festészettel foglalkoztam. Kicsit érdekelt, aztán rájöttem, hogy a fával a legegyszerűbb, mert hárman vagyunk összekapcsolva: a fa, meg a véső és én. Aztán megmaradtam a fánál, de csinálok gipszből is, meg festek is, de a fa a fő foglalkozásom. Míg dolgoztam, munka mellett faragtam. Ha a fa illata megfog, ott nem találsz határokat, nekifogsz, oszt csinálod.
A kopjafák úgy születtek, hogy a rendszerváltás után ezen a tájon is elkezdték őket faragni. Jött valahonnan Erdélyből, ilyen-olyan emlékezetekre. Először Kamocsára, a templomudvarba faragtam egyet. Jóformán azt sem tudtam, mi a lényege, aztán rendeltem egy könyvet magamnak, s abból jöttem rá, mit is jelentenek a kopjafába kifaragott részek. Bővebben kezdtem vele foglalkozni, mert ennek is, annak is kellett, a faluknak, megtanultam a kopjafafaragás csínját-bínját, de mára a kopjafafaragás leállt, mintha betelt volna a piac.
De vannak kisebb nagyobb műveim, mert sokan szeretnének ezt-azt faragtatni. Rájöttem, hogy amíg tele voltam energiával, jobban rá tudtam volna állni. Ma már nagyra értékelem, ha valaki egy fát kifarag, az már érték. Megéreztem a súlyát, de már nincs az az ambíció, hogy nekilássak. Ezelőtt elképzeltem a szobrot, és már faragtam is. A témáim majdnem mindig a falusi nép világából születtek. Próbálkoztam modernebbekkel is.
A faragásnál az a helyzet, ha nem olyan irányba mész, ha például neves személyeket akarsz kifaragni, akkor olyan fát kell választanod, annak a lekezelését kell megoldanod.
Aztán kezdett összejönni, műhely kellett, de csak alkalmilag faraghattam. Ma is tele van a műhelyem, de nem sokan akarnak vásárolni. Egyéni kéréseket kell kielégítenem, van, aki csak úgy el akarja vinni. Én nem azt mondom, fizesse meg, de kérdezze meg, mi az ára. Valakik csak ennyire értékelik.
Hogy mennyit kínlódok, azt nem tudja senki. Beleteszed a lelked, más meg úgy veszi, hogy a Béla megfaragta. Ma már kevés a megrendelés, mert mindjárt az árral kezdik. Amit saját magamnak faragok, azokból nem adok el. Azt nem lehet. Más, ha ajándékozom, de elprédálni nem engedem. Mindig a pénz a legrohadtabb, ha megfaragom és tetszik, elviheti, ha nem itt marad.
A fánál az a jó, mert ha valaki ad egy ötletet, megfaragom, nem kell, hogy elvigye, hagyja itt, de nekem az már egy inspiráció arra, hogy megfaraghattam, tudod?”
Bodó Sándor

A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépések a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →

A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépések a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől - Janka Menkynová művész ösztönzésére - az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie,...megnyit →
Részletek

bodo-sandor-somorja (1)
A bronzöntés az első látásra lenyűgözte őt. Az első lépések a Boráros József műhelyben kezdte, akivel az 1980-as évek elejétől – Janka Menkynová művész ösztönzésére – az ÚĽUV részére szállított öntött ékszereket (gombokat, függőket), csengőket és harangokat. Amikor a 80-as években el kellett döntenie, hogy a bronzöntést válassza, vagy dolgozzon egy gyárban, rövid idő alatt kertjében, Pozsonyban, létre hozta saját műhelyét. Saját kemencét, öntőformákat készíttetett, és fél év után leadta az ÚĽUV-nak (Ústredie ľudovej umeleckej výroby – Népművészeti termékek központja) harangjai első kollekcióját. Tudását az öntőmesterekkel folytatott konzultációk és a szakirodalom tanulmányozása során bővítette, de idővel a saját gyakorlata erősítette. Korábban a harangok és csörgők előállítása mellett medálok, népművészeti ruhagombok gyártásával is foglalkozott. A népi termékek készítése mellett restaurátorok és gyűjtők részére történelmi objektumok másolatait is készíti.
Bronzöntéssel folyamatosan 1980 óta foglalkozik. Mint mondja, a bronzöntés a hobbija. Reggelente csak arra várt, mikor telik le a munka, és mehet a műhelyébe. Az eszterga készítésénél testvére segített neki, a kisebb harangokat (3 kg) dolgozza fel rajta. Nagyobb harangokat is készít, amelyeknél a precíz öntésre ügyel, hogy a harang felületét csak tisztítani kelljen. A kiöntött termék felületi kezelését a legnehezebb munkának tartja.
2000-ben az ÚĽUV és a Kulturális Minisztérium közös díját – a Népművészet Mestere díjat – nyerte el.
Jakab Malvína

Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait. Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa. A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben...megnyit →

Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait. Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa. A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben...megnyit →
Részletek

jakab-malvina-csipkevero-1
Jakab Malvina unokája biztatására tizenkét éve, a fiatalokkal együtt iratkozott be a csipkeverő-tanfolyamra Rozsnyón, s azóta készíti az időigényes, finom munkát igénylő alkotásait.
Ma már külföldi kiállítások és konferenciák résztvevője, a pelsőci régió egyik kisközségének értékőrző lakosa.
A rozsnyói csipkeverők klubjának tagja, mely 2000-ben jött létre a gömöri közművelődési központ kezdeményezésére, és jelenleg átlagosan 15 tagot számlál Rozsnyóról és a környékéről. Összejöveteleik alkalmával a csipkeverés hagyományos és új módjaival ismerkednek, megosztva egymással tapasztalataikat. Rendszeresen részt vesznek a „Paličkovanie – Csipkeverés – Koronki” elnevezésű nemzetközi fesztivál szervezésében, nemzetközi konferenciákon, kiállításokon és alkotóműhelyeken.
A gömöri minták nagy, vastag minták voltak, mivel főleg főkötők készültek belőlük. Napjainkban már nem divat a kis terítő és a falakat díszítő kézimunka. Főkötőt sem hordunk, azonban mégis büszkén díszeleg ruháinkon a vert csipke. Nemegyszer pólók díszítéseként köszön vissza. Azonban tudnunk kell, hogy a valódi, kézzel vert csipke hónapokig készül.
A csipkeverés kellékei a henger, az orsók, a cérna, a gombostűk, az olló, a takácstű és a horgolótű. Aki csipkét szeretne verni, annak sok türelemre és művészi tehetségre is szüksége van. A mintát lerajzolják, átlátszó papírral takarják le, hogy az alkotás elkészültekor, amikor a keményítést végzik, ne ázzon el a minta.
Ulman István

A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →

A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni. Fával is kicsi kora óta...megnyit →
Részletek

ulman-istvan-fafarago (1)
A népi kultúrába született. Katonaság után, 1974-ben egy erdélyi kirándulása után döbbent rá, hogy Gömörben Erdélyhez képest csak lappang a népi mesterség. Amikor látta az ottani élő népművészetet, úgy gondolta, ezt itthon is meg kell csinálni, fel kell éleszteni.
Fával is kicsi kora óta dolgozik, így belefogott a faragásba. Kezdetben saját készítésű szerszámokkal, maga kárán tanult meg bánni a fával. A gombaszögi táborokban már elhivatott társakkal folytatta a munkát. Autodidakta módon tanultak.
Az első nagyobb, megrendelésre készült munkáját Löffler Bélának köszönheti. A svedléri templomból a rozsnyói bányamúzeumba került, a bányászat csínját-bínját megmutató paraszt barokk oltárnak kellett elkészítenie a másolatát. Akkor már tudta, a fával való munka egy életre szól.
Ulman István csoportos és egyéni kiállításokon 1973-tól van jelen. Az eltelt évtizedek alatt számtalan tárlaton csodálhatták munkáit, de ő inkább azt szereti, ha szabadtéren láthatóak.
Bár mezőgazdász a tanult szakmája, mindig rajzolt. A változások után neki fogott vállalkozni, kultúrával, a Krajcár Könyvesbolttal és lapterjesztőként.
Igazi sorsfordulót a millecentenárium éve jelentette életében, 1996-ban. Ekkor faragták Ibrányban, Várhosszúrét testvértelepülésén a honfoglalási emlékművet. „Jó sorsom húsz éve összehozott Baffi Lajossal, akivel azóta is együtt faragunk. Hangos szó, vita sose volt köztünk, pedig írás, szerződés vagy ilyesmi sincs arról, hogy együtt dolgoznánk. A kapukon, emlékműveken, templomokon, bútorokon kívül tetőfelújításokkal is foglalkozunk.“
Amióta mívesebbnél mívesebb munkákat adnak ki a kezük alól, nem kell megrendeléseket keresniük. Jó munkájuk híre messzi vidékekre eljutott, ennek hála, sok helyen dolgozhattak.
A füleki református templom, Szepsiben a katolikus templom néhány berendezési tárgya, képkerete, Várhosszúrét kopjafái, Hárskút, Jólész, Ibrány, Szepsi, Jászó, Királyhelmec, Tornalja. Saját motívumvilágot találtak ki, szkíta, perzsa meg gömöri, erdélyi mintakincsből ötvözött saját világot faragnak.
Ulman István és munkatársai munkáját az egyediség, a mívesség, az odafigyelés, a befektetett munka, és sajátságos szellemiség jellemzi. Talán a legjobban a becsület, a mesterségbeli legjobb tudás, az elhivatottság arányos keverékéről beszélhetnénk, olyan keménységről, határozottságról, állhatatosságról – egy olyan gömöri magyar életérzésről, amit nem mindenki ért meg azonnal.
Példaképei Koós Károly, aki a jólétért meg a sikerért nem hagyta el a szülőföldjét, maradt Erdélyben. Másik nagy példaképe Makovecz Imre, ahogy ő tisztelte a fát meg az ősi motívumokat, az neki életre szóló megerősítés. Nagykaposi tanára, Jakab Sándor, aki a hatvanas években beoltotta őt a magyar nyelv és kultúra szeretetével.
Palencsár Magdolna

Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →

Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja...megnyit →
Részletek

palencsar-magdolna-1
Restén születtem 1950-ben és 1973 óta Csécsben lakom. Már gyermekkoromban vonzalmat éreztem a szobrászat iránt, talán azért is, mert az első babám egy faszobor volt, amit édesapám készített nekünk lánytestvéreknek. Azonkívül lehetőségem volt többször ellátogatni Löffler Béla kassai szobrász alkotóműhelyébe, aki a családunk barátja volt, és ahol közelebbről is megismerkedtem Béla bácsi munkásságával. Az ő szobrászművei is vágyat ébresztettek bennem, hogy egyszer majd én is szobrászattal fogok foglalkozni.
Az első eredményeket mégis 50 éves koromban értem el, amikor a fiam megajándékozott egy faragókészlettel. Főleg szobrokat és domborműveket készítek. Az első kültéri szobrom a szülőfalumban, Restén van felállítva.
2006-tól tagja vagyok a Gömöri Kézművesek Társulásának.
Puss Kornélia
Részletek

puss-kornelia-7
A pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát végezte el. Már tanulmánya során vonzódott a népművészethez. 1967-tól a pozsonyi ÚĽUV munkatársa, műveit elsősorban itt árulták. 2005-ben elnyerte a népművészet mestere címet. A Dunaszerdahely melletti Nyárasdon élt és alkotott egészen haláláig.